Echonald - A zene felvidít dalszöveg (lyrics)

Holdvilágos éjszakában fáradt lelkem megpihen
Könnyben úszó szemmel nézed
Az élet elmegy melletted
Kincsem nincs, csak egy pár
Dallam, ami felvidít, ha kell
Játszom, amíg bírja szívem, tudom jól
Hogy ez sosem múlik el

Az égre nézel és azt várod
Hogy jön egy égi jel
Mi megváltoztat mindent
Napjaid majd újra kezdheted
Hiába nézel, úgy sem látod
Imáid senkit nem talál
Egyedül dobban szíved
A dal kíséri át az éjszakát

A zene felvidít, ha kell
Ha úgy érzed, nincs jelen
A múltban nem élhetsz
Ezt tudod jól, kell, hogy rám figyelj!

Énekeltem már száz dalban
Elmondtam, mi fáj nagyon
Amiért dobban a szív, most itt van
Gyere és nyújtsd ki két karod!

A dal még szól az éjszakában
Fáradt lelkem nem pihen
A szó most értelmet nyer
Az életem majd újra kezdhetem
Hiába nézel, úgysem látod
Imáid senkit nem talál
Együtt dobban a szívünk
A dal kíséri át az éjszakát

A zene felvidít, ha kell
Ha úgy érzed, nincs jelen
A múltban nem élhetsz
Ezt tudod jól, kell, hogy rám figyelj!

Énekeltem már száz dalban
Elmondtam, mi fáj nagyon
Amiért dobban a szív, most itt van
Gyere és nyújtsd ki két karod!

Értelmet nyert gondolat mosoly, ami céltalan
Hazug, értelmetlen sorok
Remény, Pokol, kárhozat
Zene, szívbemarkoló dallam
Ordít, de nem hallod a zajban
Nyisd ki hát a szíved kapuját
Engedd, hogy benned éljen tovább!

A zene felvidít, ha kell
Ha úgy érzed, nincs jelen
A múltban nem élhetsz
Ezt tudod jól, kell, hogy rám figyelj!

Énekeltem már száz dalban
Elmondtam, mi fáj nagyon
Amiért dobban a szív, most itt van
Gyere és nyújtsd ki két karod!