Edda Művek - Aranyország kapujában dalszöveg (lyrics)

Aminek örülni kéne, hogy soha nincs vége
Csak a test enyészik el, a lélek végtelen
Innen nézve föl az égre
Ahol épp most vagyok, ez néha sok

Álmomban ott vagyok éppen a lét közepében
És ott vagytok Velem, akiket szerettem
És akik szerettek az életemben
És akik meg soha, ez néha sok

: Nagyon kell, hogy átölelj
Hogy elhiggyem, érdemes
Hogy nem hiába létezünk
Hogy fénybe fordul az életünk
S mint ahogy már annyiszor
Hisz csak a lelkünk utazik
Aranyország befogadja tiszta Szívű Fiait

És ha a mérleg nyelve a lelkem súlyát mérve
Kevésnek ítéli majd az életem
Innen nézve föl az égre
Ahol épp most vagyok, ez néha sok

De szeretve egymáshoz bújva
Dallá formálva életünk, ez marad majd meg
Csak erre emlékezünk
Így már könnyebb, így szeretve
Szeretve megélni azt, ó, ha a vége jön!