Elvi Kérdés - Csendélet dalszöveg (lyrics)

Tíz óra múlt, utolsó levelét megírta Joe
Rányomott a send gombra, a gép lezárható
Felcsatolta sarkantyúját
Hátára csapta gúnyáját
Úgy vonult, hogy nyomában felriadt a nyomtató

Az iroda már rég üres
Elszelelt a sok tapsifüles
Újonc, meg félpénzért dolgozó
Koromsötét folyosó – a takarítónő is osonó
Végre innen ellovagolni de jó!

Végre senki nem telefonál
Ma már senki nem keres senki nem küld emailt
Csak én vagyok, meg az almásderes
És senki nem beszél, senki nem beszél
Csak én vagyok, csak én vagyok
Csak én vagyok, meg a szembe szél

Léptette lovát az utcán, macskakövön
Szemétbuckán átugratott néhány Suzuki fölött
"Nekem is ilyen volt régen" –
Gondolta – "és voltaképpen
Nem volt azzal gond, csak működött

De aztán én előléptem
Szélesebb is lett a képem
Cowboy kalap takarja, hogy rá ne essen a hó
Csak azt tudnám
Hogy ennyi pénzzel mért ülök bent egész éjjel
Az irodában, mikor a garázsban vár rám a Ráró

Végre senki nem telefonál
Ma már senki nem keres senki nem küld emailt
Csak én vagyok, meg az almásderes
És senki nem beszél, senki nem beszél
Csak én vagyok, csak én vagyok
Csak én vagyok, meg a szembe szél

Végre senki nem telefonál
Ma már senki nem keres senki nem küld emailt
Csak én vagyok, meg az almásderes
És senki nem beszél, senki nem beszél
Csak én vagyok, csak én vagyok
Csak én vagyok, meg a szembe szél