Eszményi Viktória - Bálterem dalszöveg (lyrics)
[Eszményi Viktória - Bálterem dalszöveg lyrics]
A lány néma szigetként áll
Körötte csend van, ahogy mindig szokott
Ki tudja mióta már
A szikrázó fények nem őszinték hozzá
De más látszik s mást lát a lány
És sehol sincs ember, aki látná, hogy fél
Még nem volt és nem is lesz talán
És reggel felébred újból idegen ágyban
Ruhája a földön hever
A konyhában elzár egy csöpögő csapot
És egy bögrében kávét kever
Aztán rágyújt és nézi a füst merre száll
És az ablaknál hogy tűnik el
Később az ajtót csendesen zárja
Hogy a fiú ne ébredjen fel
Az utcára lépve felnéz az égre
A tavasz nincs túl messze már
Átvág a parkon, ahol zöld már a fű
Aztán távolabb metróra száll
A hajnalok népe félig még alszik
S talán még csodára vár
Egy reggeli újság a címlapon írja
Hogy az idén végre szép lesz a nyár
Meglehet, így lesz talán
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez