56 csepp vér - Erkélyjelenet dalszöveg (lyrics)
[56 csepp vér - Erkélyjelenet dalszöveg lyrics]
Robi: Nézd legurul egy csillag
Erre lobban a fénye
Látod valaki egy angyalt küldött értem
Mercutio: Legalább ne kiabálj
Robi: Jöjj ide gyere angyal
Csillag ide hullj le, szép szemeibe mától
Fénynek bújj be
Mercutio: Fények őrzik a házat
Fények járnak a kerben
Robi: Fénylő képek egy lányról
Csillagfénnyel égnek bennem
Mercutio: Hidd ez nem az a csillag
Átok verte az égre
De lehull, ha leverjük onnan
Szabadok leszünk újra, végre!
Robi: Én sohase félek
Engem meg nem aláznak szabad a szívem
És szabad a vérem
Szerelem, szeretem, szerelemmel!
Mercutio: Rómeó, Rómeó vigyázz!
Őr: Állj! Meg ne mozdulj!
Ki vagy? He?
Robi: Én Rómeó, és azért jöttem, hogy
Őr: Ne most prosztó, majd az őrszobán
Emeld a lábad!
Juli: Éjjel szakadozott szélű
Felhő rejti a holdat
Házunk tetején egy fénylő csillag gyullad
Mercutio: Hát már ez is meghibbant
Juli: Fénye őrzik a házat
Fénye óvja a kertet fénylő álmaiban mindig
Az a szép szomorú csillag reszket
Mért nem szabad az a csillag?
Mért nem szökhet az égre?
Mért nem szabadít mától?
Engem magamat is innen végre
Mért nem ölelhetem őt úgy
Mint csillag a fényét?
Mért van, hogy csak a bűnös
Szeretheti szabadon az ellenségét?
Juli és Mercutio:
Mért van mért, hogy a bánat?
Mért van mért, hogy a szív?
Juli: Mért kellett éppen most így látnom őt?
Mercutio: Mért van mért, hogy az ember?
Szerelem, szeretem
Juli és Mercutio: Szerelemmel!
Erre lobban a fénye
Látod valaki egy angyalt küldött értem
Mercutio: Legalább ne kiabálj
Robi: Jöjj ide gyere angyal
Csillag ide hullj le, szép szemeibe mától
Fénynek bújj be
Mercutio: Fények őrzik a házat
Fények járnak a kerben
Robi: Fénylő képek egy lányról
Csillagfénnyel égnek bennem
Mercutio: Hidd ez nem az a csillag
Átok verte az égre
De lehull, ha leverjük onnan
Szabadok leszünk újra, végre!
Robi: Én sohase félek
Engem meg nem aláznak szabad a szívem
És szabad a vérem
Szerelem, szeretem, szerelemmel!
Mercutio: Rómeó, Rómeó vigyázz!
Őr: Állj! Meg ne mozdulj!
Ki vagy? He?
Robi: Én Rómeó, és azért jöttem, hogy
Őr: Ne most prosztó, majd az őrszobán
Emeld a lábad!
Juli: Éjjel szakadozott szélű
Felhő rejti a holdat
Házunk tetején egy fénylő csillag gyullad
Mercutio: Hát már ez is meghibbant
Juli: Fénye őrzik a házat
Fénye óvja a kertet fénylő álmaiban mindig
Az a szép szomorú csillag reszket
Mért nem szabad az a csillag?
Mért nem szökhet az égre?
Mért nem szabadít mától?
Engem magamat is innen végre
Mért nem ölelhetem őt úgy
Mint csillag a fényét?
Mért van, hogy csak a bűnös
Szeretheti szabadon az ellenségét?
Juli és Mercutio:
Mért van mért, hogy a bánat?
Mért van mért, hogy a szív?
Juli: Mért kellett éppen most így látnom őt?
Mercutio: Mért van mért, hogy az ember?
Szerelem, szeretem
Juli és Mercutio: Szerelemmel!