Animal Cannibals - Nem én vagyok a cápa dalszöveg (lyrics)
[Animal Cannibals - Nem én vagyok a cápa dalszöveg lyrics]
Péntek délután egy pesti utcában
Az árnyékom fáradtan ballagott utánam
Hazafelé mentem mint minden minden napon
Az egyforma járdákon a lábaimnak hagyom
Hogy hazavigyenek mert már tudják az utat
A sarkon mindig ugyanaz a kutya ugat
Ha erre jövök és mindig erre jövök
A bank előtt is mindig ott állnak az őrök
Jó nagy modern üvegpalota
Aki bemegy ide lehet japán vagy dakota
Mert annyiféle s olyan sok pénz van itt
Az ámulattól elájul ki feltekint
Mert minden pénzes ide hozza a pénzét
De ekkor megpillantottam a riasztó fényét
Üvölt a sziréna és lövéshangok
Üveg csörömpölés "Rabolják a bankot!"
Sikít egy asszony és a karján egy csecsemő
Harisnyával a fején rohan ki a betörő
Egyenesen felém én meg moccani se' birok
Mert a gengszter a kezembe
Egy nagy zsákot nyomott
Eltűnt hírtelen mint szamár a ködben
Minden irányból rendőrök jönnek
És lőnek (lőnek) én meg elejtem a zsákot
Felteszem a kezem de rajtam ül az átok
Megrohannak és letepernek
Nem én voltam de megbilincselnek
Mert a fantom képek közül rám illik egy
Egy bajszos kövér zsaru felnevet:
"Ha ha ha meg vagy az égnek hála
Fenn akadt a hálón a híres cápa"
Bedobtak egy kocsiba s a gázba tapostak
Elvittek egy börtönbe s a cellába dobtak
A földre huppantam elfordult a kulcs
Istenem kérlek a fejekben gyújts
Világot mert elkavarodtak
A nyomozók sötétben tapogatóztak
Mikor behoztak ide engemet
Higgyék el, hogy összekevertek
Nem én vagyok a cápa nem élhetek bezárva
Higgyék el, hogy összekevertek
Tessék elengedni engemet
Én már csak ülök csak ülök a kis cellámban
Csak ketten vagyunk itt én és az ágyam
Bámuljuk egymást mint két bolond
De én kiakarok menni ez itt a gond
Jó ha az embernek van saját szobája
De nem ismerek senkit kinek ez lenne az álma
Hogy egész nap üljön a rács mögött
Azt hiszem a nyakam köré hurkot kötök
Ha lenne mivel már rég itt lógnék
Csak ne itt ebben a dögunalomban volnék
Mert ha sokáig itt leszek belehalok
Higgyék már el a cápa nem én vagyok
Nem én vagyok a cápa nem élhetek bezárva
Higgyék el hogy összekevernek
Tessék elengedni engemet
- Eddig tetszett a sztori
De csak van valami happy end is!
- Van elmeséljem? - Persze!
Úgy éreztem ennek nem lesz soha vége
Mikor megjelent a rácsnál a betörő képe
Nem szólt egy szót se egy reszelőt fogott
Átvágta a rácsot a cellából kihozott
E-e-elnézést kérek betörő úr
Odáig rendbe' van
Hogy egykét zsák pénzt lenyúl
De én nem vagyok pénz nem is érek sokat
Nem vagyok túl szép talált volna yobbat
Ha ha ha van humorérzéke
Igaza van számomra nincs értéke
De meguntam hallgatni a hírekben
Hogy a cápa szóval én bent van a sitten
A rendőrség azt hiszi, hogy sikerrel járt
És hogyha megszöktetem úgy hozhatom
Helyre a hibát
Mert tudja meg az összes hekus itt a földön
A cápa szótárában nincs olyan szó
Hogy börtön
||: Nem én vagyok a cápa
Nem élek már bezárva
Az ábra az, hogy kint vagyok
S azóta a cápának dolgozok: ||
Párárám kész na
Az árnyékom fáradtan ballagott utánam
Hazafelé mentem mint minden minden napon
Az egyforma járdákon a lábaimnak hagyom
Hogy hazavigyenek mert már tudják az utat
A sarkon mindig ugyanaz a kutya ugat
Ha erre jövök és mindig erre jövök
A bank előtt is mindig ott állnak az őrök
Jó nagy modern üvegpalota
Aki bemegy ide lehet japán vagy dakota
Mert annyiféle s olyan sok pénz van itt
Az ámulattól elájul ki feltekint
Mert minden pénzes ide hozza a pénzét
De ekkor megpillantottam a riasztó fényét
Üvölt a sziréna és lövéshangok
Üveg csörömpölés "Rabolják a bankot!"
Sikít egy asszony és a karján egy csecsemő
Harisnyával a fején rohan ki a betörő
Egyenesen felém én meg moccani se' birok
Mert a gengszter a kezembe
Egy nagy zsákot nyomott
Eltűnt hírtelen mint szamár a ködben
Minden irányból rendőrök jönnek
És lőnek (lőnek) én meg elejtem a zsákot
Felteszem a kezem de rajtam ül az átok
Megrohannak és letepernek
Nem én voltam de megbilincselnek
Mert a fantom képek közül rám illik egy
Egy bajszos kövér zsaru felnevet:
"Ha ha ha meg vagy az égnek hála
Fenn akadt a hálón a híres cápa"
Bedobtak egy kocsiba s a gázba tapostak
Elvittek egy börtönbe s a cellába dobtak
A földre huppantam elfordult a kulcs
Istenem kérlek a fejekben gyújts
Világot mert elkavarodtak
A nyomozók sötétben tapogatóztak
Mikor behoztak ide engemet
Higgyék el, hogy összekevertek
Nem én vagyok a cápa nem élhetek bezárva
Higgyék el, hogy összekevertek
Tessék elengedni engemet
Én már csak ülök csak ülök a kis cellámban
Csak ketten vagyunk itt én és az ágyam
Bámuljuk egymást mint két bolond
De én kiakarok menni ez itt a gond
Jó ha az embernek van saját szobája
De nem ismerek senkit kinek ez lenne az álma
Hogy egész nap üljön a rács mögött
Azt hiszem a nyakam köré hurkot kötök
Ha lenne mivel már rég itt lógnék
Csak ne itt ebben a dögunalomban volnék
Mert ha sokáig itt leszek belehalok
Higgyék már el a cápa nem én vagyok
Nem én vagyok a cápa nem élhetek bezárva
Higgyék el hogy összekevernek
Tessék elengedni engemet
- Eddig tetszett a sztori
De csak van valami happy end is!
- Van elmeséljem? - Persze!
Úgy éreztem ennek nem lesz soha vége
Mikor megjelent a rácsnál a betörő képe
Nem szólt egy szót se egy reszelőt fogott
Átvágta a rácsot a cellából kihozott
E-e-elnézést kérek betörő úr
Odáig rendbe' van
Hogy egykét zsák pénzt lenyúl
De én nem vagyok pénz nem is érek sokat
Nem vagyok túl szép talált volna yobbat
Ha ha ha van humorérzéke
Igaza van számomra nincs értéke
De meguntam hallgatni a hírekben
Hogy a cápa szóval én bent van a sitten
A rendőrség azt hiszi, hogy sikerrel járt
És hogyha megszöktetem úgy hozhatom
Helyre a hibát
Mert tudja meg az összes hekus itt a földön
A cápa szótárában nincs olyan szó
Hogy börtön
||: Nem én vagyok a cápa
Nem élek már bezárva
Az ábra az, hogy kint vagyok
S azóta a cápának dolgozok: ||
Párárám kész na