Anonym Project - Boldog vagy talán dalszöveg (lyrics)
[Anonym Project - Boldog vagy talán dalszöveg lyrics]
Mindenki keserű, ostoba média
Hát megvan a terv, hogyan leszek híres ember
Ebéd után mackónadrágos férfiak
Ülnek a fotelben Forma 1 és húslevesszag
Koronám a sarokba hajítom
Tegnap idegen nőt basztam
Álmos város ez, álmok nélkül
Csak a sok kis óvodásahogy
Jégkrémet majszol az utcán
Én meg magas fűbe fekszek meghalni
A bőrömből vitorlát készíts
Ne feszítsd túl kell annak hagyni
Ne feszítsd túl kell a szélnek hagyni
És nincsenek rímek nem is kell
Az életben sem passzol minden
Szerlemesnek kéne talán lenni
Aztán nézni ahogy szertefoszlik minden
És te sírsz, pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz
Most mentsd ami menthető, karom széttárom
Mentem én megmentem a saját halálom
Látod részegen derékig vízben állok
És csapkodok hátha Mózest találok
Magamban, bár Istennek jobban örülnék
Szikrából nem lesz tűz, én a mély víz volnék
És sötét és csendes valami lassú zenei ritmus
Te meg felettem borozol szerelmes augusztus
És te csak sírsz, pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz
És te sírsz pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz
Hát megvan a terv, hogyan leszek híres ember
Ebéd után mackónadrágos férfiak
Ülnek a fotelben Forma 1 és húslevesszag
Koronám a sarokba hajítom
Tegnap idegen nőt basztam
Álmos város ez, álmok nélkül
Csak a sok kis óvodásahogy
Jégkrémet majszol az utcán
Én meg magas fűbe fekszek meghalni
A bőrömből vitorlát készíts
Ne feszítsd túl kell annak hagyni
Ne feszítsd túl kell a szélnek hagyni
És nincsenek rímek nem is kell
Az életben sem passzol minden
Szerlemesnek kéne talán lenni
Aztán nézni ahogy szertefoszlik minden
És te sírsz, pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz
Most mentsd ami menthető, karom széttárom
Mentem én megmentem a saját halálom
Látod részegen derékig vízben állok
És csapkodok hátha Mózest találok
Magamban, bár Istennek jobban örülnék
Szikrából nem lesz tűz, én a mély víz volnék
És sötét és csendes valami lassú zenei ritmus
Te meg felettem borozol szerelmes augusztus
És te csak sírsz, pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz
És te sírsz pedig boldog vagy talán
Elmúlsz negyven s a ház ablakában
Muskátlit öntesz, aztán belépsz
De a függöny mögül bámulsz
Hogy egyszer csak hazatérsz