Apostol - A vén cigány dalszöveg (lyrics)
[Apostol - A vén cigány dalszöveg lyrics]
Zölderdő mélyén, kispatak szélén:
Párjával csendesen élt egy cigány
Vén öregember, nótája nem kell:
Senkinek sem kell a nótája már!
Szép tavasz járja, zöld a fa ága:
Kis galamb vígan turbékol a fán
Ősz feje kábult, a szíve kitárul
Párjához így szól a rokkant cigány:
Hol van a hegedűm, párom?
Tavasszal minden vidám!
Városba elmegyek máma, én, az öreg cigány
Egyszer még hadd muzsikáljak:
Szívemből úgy, igazán!
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány:
Öreg cigány, az ősz cigány!
És a vénember eltipeg csendben:
Hóna alatt a kopott hegedű
Alig bír járni, lábain állni:
Mégis szívében ott él a derű
Városba érve
Fáradtan lépve be egy csillogó
Fényes terem ajtaján
A vére fellobban, a szíve megdobban:
Középre tipeg a rokkant cigány
Nagyságos uraim, kérem:
Nem tudom ismernek-e még?
Könyörgöm: én sokat húztam valaha réges-rég!
Egyszer még hadd muzsikáljak:
Szívemből úgy, igazán!
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány:
Öreg cigány, az ősz cigány!
Csend lett egy percig, s így szól az egyik:
Jó uraim, ma mulatunk ugye? Nyissanak ajtót
Ezt a kis Rajkót látni szeretném:
Repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért:
És Kinn van az ember, és kész a hatás
Jó öreg párja már halva találja
Beszól az anyó: urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már:
Csendes lett a vén cigány!
Alussza erdőben álmát, vadgalamb búg a fán
Öreg-vén anyóka sírját virággal díszíti már
Galambdal sírva dalolja:
Élt egyszer egy cigány
Öreg cigány, szegény cigány!
Párjával csendesen élt egy cigány
Vén öregember, nótája nem kell:
Senkinek sem kell a nótája már!
Szép tavasz járja, zöld a fa ága:
Kis galamb vígan turbékol a fán
Ősz feje kábult, a szíve kitárul
Párjához így szól a rokkant cigány:
Hol van a hegedűm, párom?
Tavasszal minden vidám!
Városba elmegyek máma, én, az öreg cigány
Egyszer még hadd muzsikáljak:
Szívemből úgy, igazán!
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány:
Öreg cigány, az ősz cigány!
És a vénember eltipeg csendben:
Hóna alatt a kopott hegedű
Alig bír járni, lábain állni:
Mégis szívében ott él a derű
Városba érve
Fáradtan lépve be egy csillogó
Fényes terem ajtaján
A vére fellobban, a szíve megdobban:
Középre tipeg a rokkant cigány
Nagyságos uraim, kérem:
Nem tudom ismernek-e még?
Könyörgöm: én sokat húztam valaha réges-rég!
Egyszer még hadd muzsikáljak:
Szívemből úgy, igazán!
Szeretném elmuzsikálni, él még a vén cigány:
Öreg cigány, az ősz cigány!
Csend lett egy percig, s így szól az egyik:
Jó uraim, ma mulatunk ugye? Nyissanak ajtót
Ezt a kis Rajkót látni szeretném:
Repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért:
És Kinn van az ember, és kész a hatás
Jó öreg párja már halva találja
Beszól az anyó: urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már:
Csendes lett a vén cigány!
Alussza erdőben álmát, vadgalamb búg a fán
Öreg-vén anyóka sírját virággal díszíti már
Galambdal sírva dalolja:
Élt egyszer egy cigány
Öreg cigány, szegény cigány!