Bíborszél - Csodára várva dalszöveg (lyrics)
[Bíborszél - Csodára várva dalszöveg lyrics]
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Itt mindig a szemembe fúj a szél
Szemembe hordja a fák levelét
S a város minden csúf szemetét!
Rémes, hogy hírtelen mennyire szűk ez a hely
Ez eddig nem is tünt fel
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Egyre csak sűrűbb a szürkeség
Eléri lassan a fák tetejét
S a házakon át már az ég peremét
Esélyem nincsen
Mondd hol van most Isten ha kell?!
Elsőként menekült el
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
A csodára várok jó ideje már
Arra, hogy felszáll a köd, s
Ami volt, az a múlt
S ami lesz végre fényre talál
Magam sem értem, hogy álmodom ébren, de szép
Csak ez nekem nem elég
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a lány?
Hol van a ház?
Hol van a tűz?
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Itt mindig a szemembe fúj a szél
Szemembe hordja a fák levelét
S a város minden csúf szemetét!
Rémes, hogy hírtelen mennyire szűk ez a hely
Ez eddig nem is tünt fel
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Egyre csak sűrűbb a szürkeség
Eléri lassan a fák tetejét
S a házakon át már az ég peremét
Esélyem nincsen
Mondd hol van most Isten ha kell?!
Elsőként menekült el
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
A csodára várok jó ideje már
Arra, hogy felszáll a köd, s
Ami volt, az a múlt
S ami lesz végre fényre talál
Magam sem értem, hogy álmodom ébren, de szép
Csak ez nekem nem elég
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a lány?
Hol van a ház?
Hol van a tűz?
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a lány, aki élni segít?
Hol van a ház, ami megmenekít?
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog
Hol van a tűz, ami megmelegít?
Végre egy kéz, ami végigsimít
Egy arc, ami rám mosolyog
Egy parányi csillag, ami nekem ragyog