Beatrice - Psalmus Hungaricus dalszöveg (lyrics)
[Beatrice - Psalmus Hungaricus dalszöveg lyrics]
S e szót, magyar, még le nem írtam
Csábított minden idegen bozót
Minden szerelmet bújtató liget
Ó, mily hályog borult szememre
Hogy meg nem láttalak?
Te elhagyott, te bús, kopár sziget
Magyar sziget!
Nagy és sötét átkot mondok magamra
Verset, mely nem zenél, csak felhörög
R: Epévé változzék a víz, amit lenyelek
Ha téged elfelejtelek!
Nyelvemen izzó vasszeget üssenek át
Mikor nem téged emleget
Hunyjon ki két szemem világa
Ha nem rád tekint nepem, te drága!
Mit bánom én a történelmet
Hogy egykoron mi volt
Lehetsz-e bölcs, lehetsz-e költő
Mikor anyád sikolt
Fáj a földnek és fáj a napnak
S a mindenségnek fáj dalom
De aki nem volt még magyar
Nem tudja, mi a fájdalom!
Nincs más testvérem, csak magyar
Csak tőle kérek kenyeret
S csak ő, kivel kenyerem megosztom
Nagy és sötét átkot mondok
Eget nyitó, poklot nyitó átkot
Hogy zúgjon mint a szél, babilon vizeinél
R