Bereczki Zoltán & Szinetár Dóra - Elisabeth: Mint két gálya dalszöveg (lyrics)
[Bereczki Zoltán & Szinetár Dóra - Elisabeth: Mint két gálya dalszöveg lyrics]
Szinetár Dóra: Szívünkben érzés meg erő
De van mit meg nem old!
Erős a hit bennünk látod
De minket fel nem old!
Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért
Közös út, ha volt is egykor, véget ért!
Fáradt gályák éjnek tengerén
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már
És nincs kiút, és nincs már több remény!
Bereczki Zoltán: Ha mindig túl nagyra törsz
Úgy az keveset se ér!
SzD: Tán te vagy kishitű!
BZ: Egymásra jól vigyáznunk
Csak az legyen a cél!
SzD: Milyen roppant egyszerű!
Együtt:
Próbáld meg egyszer, és az én szememmel láss!
Akkor tán érthetnénk mégis majd egymást
Fáradt gályák éjnek tengerén
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
SzD: Te meg én, két gálya éjnek tengerén!
BZ: Ne bánts hát, ne halyj el, ne dobj el
Hisz szeretnélek én! SzD:
De a célunk már más, bZ:
Ne bánts hát! SzD:
Arra mész te, s erre én! BZ:
Ne hagyj el, ne dobj el! A magány nem segít!
Együtt: Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már!
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
BZ: Ne dobj el!
SzD: No, hidd el, ami elmúlt, nincsen már
De van mit meg nem old!
Erős a hit bennünk látod
De minket fel nem old!
Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért
Közös út, ha volt is egykor, véget ért!
Fáradt gályák éjnek tengerén
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már
És nincs kiút, és nincs már több remény!
Bereczki Zoltán: Ha mindig túl nagyra törsz
Úgy az keveset se ér!
SzD: Tán te vagy kishitű!
BZ: Egymásra jól vigyáznunk
Csak az legyen a cél!
SzD: Milyen roppant egyszerű!
Együtt:
Próbáld meg egyszer, és az én szememmel láss!
Akkor tán érthetnénk mégis majd egymást
Fáradt gályák éjnek tengerén
De a célunk már más, arra mész te, s erre én!
Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
SzD: Te meg én, két gálya éjnek tengerén!
BZ: Ne bánts hát, ne halyj el, ne dobj el
Hisz szeretnélek én! SzD:
De a célunk már más, bZ:
Ne bánts hát! SzD:
Arra mész te, s erre én! BZ:
Ne hagyj el, ne dobj el! A magány nem segít!
Együtt: Kicsit összesodort az ár
De a sors az elválaszt már!
Mondd, miért sápadt így el bennünk a fény?
BZ: Ne dobj el!
SzD: No, hidd el, ami elmúlt, nincsen már