Bereczki Zoltán - Örökre szépek dalszöveg (lyrics)
[Bereczki Zoltán - Örökre szépek dalszöveg lyrics]
(SZD) : Valahol, a fényeken túl
Ami szép volt s elmúlt, újra vár
Valahol, az árnyakon túl
Újra befogad a távoli táj, ahol Ő
Aki elment már ott kézen fog majd újra
Odaérsz, hol eleven a múlt, mikor
Elindulsz a végtelen útra
S az elveszett játékok életre kelnek
És körbe kigyúlnak a fények
Oh, régen várnak ránk, az örökre szépek
Nincs még rá szó, milyen az a Múlt bolygó!
(BZ) : Valahol, az alkonyon túl
Hova annyi fénylő csillag hullt
Valahol, az álmon is túl
Már a harag is a múltba simult
És távol, a vonzástól még nyílik másik távlat
Az a hely, mit nem hagy el a
Fény, soha nem üzen a földi világnak
S az elégett mécsesek újra kigyúlnak
És összesimulnak az évek
Oh, ott ébrednek Ők, az örökre szépek
Új bolygó vár, vissza sosem enged már!
(EGYÜTT) :
Ott van a múltunk egy távoli tájon
S az elveszett éveket el lehet érni újra
Nem süllyed el semmi, ha nem felejtjük el
Élnek az emlékek még valahol!
Hol az elégett mécsesek újra kigyúlnak
És megállnak végre az évek
Oh, régen várnak ránk, az örökre szépek
Új bolygó vár, egy Földön túli világ
Másik, békés, táj!
Ami szép volt s elmúlt, újra vár
Valahol, az árnyakon túl
Újra befogad a távoli táj, ahol Ő
Aki elment már ott kézen fog majd újra
Odaérsz, hol eleven a múlt, mikor
Elindulsz a végtelen útra
S az elveszett játékok életre kelnek
És körbe kigyúlnak a fények
Oh, régen várnak ránk, az örökre szépek
Nincs még rá szó, milyen az a Múlt bolygó!
(BZ) : Valahol, az alkonyon túl
Hova annyi fénylő csillag hullt
Valahol, az álmon is túl
Már a harag is a múltba simult
És távol, a vonzástól még nyílik másik távlat
Az a hely, mit nem hagy el a
Fény, soha nem üzen a földi világnak
S az elégett mécsesek újra kigyúlnak
És összesimulnak az évek
Oh, ott ébrednek Ők, az örökre szépek
Új bolygó vár, vissza sosem enged már!
(EGYÜTT) :
Ott van a múltunk egy távoli tájon
S az elveszett éveket el lehet érni újra
Nem süllyed el semmi, ha nem felejtjük el
Élnek az emlékek még valahol!
Hol az elégett mécsesek újra kigyúlnak
És megállnak végre az évek
Oh, régen várnak ránk, az örökre szépek
Új bolygó vár, egy Földön túli világ
Másik, békés, táj!