Bereznyei Gábor (F) - Háború II dalszöveg (lyrics)
[Bereznyei Gábor F - Háború II dalszöveg lyrics]
Mikor egy nap végre magadhoz térsz
Zavar a csend, és vakít a fény
A múlt már csak egy homályos kép
Ami a lelked mélyén benned él
Nem tudod, hogy hol vagy, és miért vagy itt
Nem érzel mást, csak a gyötrő kínt
Bevillan egy fakó, homályos kép
Mikor a fájdalom a testedbe tép
Dörrent egy fegyver, és kialudt a kép
Tested a földön, úgy érzed a játék véget ért
: A háború újra megkísért téged
Csapdában tart, úgy érzed véged
Hiszen a háború vad és kegyetlen
Végigkíséri az egész életed
Eljött az idő, mikor végre hazatérhetsz
Felidézel magadban, sok szép emléket
De a lány, akiben bíztál, már rég nem vár
Más karjaiban keresett vígasztalást
Otthon mindenki megvetően néz rád
Egy háborús hősnek itt csak ennyi jár
Lehet, hogy jobb lett volna, ha nem éled túl
De most a lelked mélyén szörnyű vihar dúl
Nem tudod, hogy miért történt minden így
És a lelked mélyén egyre jobban gyötör a kín
Refr
Te csak a hazádat védted, úgy mint bárki más
De fizetségként neked csak ennyi jár
Jutalmat neked a kín és a megvetés
Jobb lett volna, ha vissza sem térsz
Nem így képzelted el álmaidban
De ez a valóság, és már nincs ami vígasztal
Refr
Zavar a csend, és vakít a fény
A múlt már csak egy homályos kép
Ami a lelked mélyén benned él
Nem tudod, hogy hol vagy, és miért vagy itt
Nem érzel mást, csak a gyötrő kínt
Bevillan egy fakó, homályos kép
Mikor a fájdalom a testedbe tép
Dörrent egy fegyver, és kialudt a kép
Tested a földön, úgy érzed a játék véget ért
: A háború újra megkísért téged
Csapdában tart, úgy érzed véged
Hiszen a háború vad és kegyetlen
Végigkíséri az egész életed
Eljött az idő, mikor végre hazatérhetsz
Felidézel magadban, sok szép emléket
De a lány, akiben bíztál, már rég nem vár
Más karjaiban keresett vígasztalást
Otthon mindenki megvetően néz rád
Egy háborús hősnek itt csak ennyi jár
Lehet, hogy jobb lett volna, ha nem éled túl
De most a lelked mélyén szörnyű vihar dúl
Nem tudod, hogy miért történt minden így
És a lelked mélyén egyre jobban gyötör a kín
Refr
Te csak a hazádat védted, úgy mint bárki más
De fizetségként neked csak ennyi jár
Jutalmat neked a kín és a megvetés
Jobb lett volna, ha vissza sem térsz
Nem így képzelted el álmaidban
De ez a valóság, és már nincs ami vígasztal
Refr