Bilicsi Tivadar - A vén cigány dalszöveg (lyrics)
[Bilicsi Tivadar - A vén cigány dalszöveg lyrics]
Zöld erdő mélyén, kis patak szélén
Párjával élt egy öreg cigány
Vén öreg ember, nótája nem kell
Senkinek sem kell a nótája már
Szép tavasz járja, zöld a fa ága
Kis galamb vígan turbékol a fán
Ősz feje kábul, s a szíve kitárul
Párjához így szól az öreg cigány
Hol van a hegedűm, párom
Tavasszal minden vidám
Városba elmegyek máma, én az öreg cigány
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből úgy igazán
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a
Vén cigány, öreg cigány, a vén cigány
És a vén ember eltipeg csendben
Hóna alatt a kopott hegedű
Alig bír járni, lábain állni
Szívében mégis ott él a derű
Városba érve, fáradtan tér be, egy
Csillogó fényes terem ajtaján
Szíve megdobban a vére fellobban
Középre tipeg az öreg cigány
Nagyságos uraim, kérem, nem tudom
Ismernek még!
Könyörgöm, de sokat húztam valaha, réges-rég
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből úgy igazán
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a
Vén cigány, öreg cigány, a vén cigány
Csend lett egy percig, így szólt az
Egyik, jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén
Rajkót látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért, kint
Van az ember, és kész a hatás
Jó öreg párja már halva találja
S beszól az anyó, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már, csendes
Lett a vén cigány
Erdőben alussza álmát, vadgalamb búg a fán
Vén-öreg anyóka, sírját virággal díszíti
Már, vadgalmb sírva dalolja
Élt egyszer egy cigány, öreg cigány
A vén cigány
Párjával élt egy öreg cigány
Vén öreg ember, nótája nem kell
Senkinek sem kell a nótája már
Szép tavasz járja, zöld a fa ága
Kis galamb vígan turbékol a fán
Ősz feje kábul, s a szíve kitárul
Párjához így szól az öreg cigány
Hol van a hegedűm, párom
Tavasszal minden vidám
Városba elmegyek máma, én az öreg cigány
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből úgy igazán
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a
Vén cigány, öreg cigány, a vén cigány
És a vén ember eltipeg csendben
Hóna alatt a kopott hegedű
Alig bír járni, lábain állni
Szívében mégis ott él a derű
Városba érve, fáradtan tér be, egy
Csillogó fényes terem ajtaján
Szíve megdobban a vére fellobban
Középre tipeg az öreg cigány
Nagyságos uraim, kérem, nem tudom
Ismernek még!
Könyörgöm, de sokat húztam valaha, réges-rég
Egyszer még hadd muzsikáljak
Szívemből úgy igazán
Szeretném elmuzsikálni, hogy él még a
Vén cigány, öreg cigány, a vén cigány
Csend lett egy percig, így szólt az
Egyik, jó uraim, mulatunk ma, ugye?
Nyissanak ajtót, ezt a vén
Rajkót látni szeretném, repülni tud-e?
Ugrik a pincér, pénzt kap a viccért, kint
Van az ember, és kész a hatás
Jó öreg párja már halva találja
S beszól az anyó, urak, jó mulatást!
Nem muzsikál sohasem már, csendes
Lett a vén cigány
Erdőben alussza álmát, vadgalamb búg a fán
Vén-öreg anyóka, sírját virággal díszíti
Már, vadgalmb sírva dalolja
Élt egyszer egy cigány, öreg cigány
A vén cigány