Blues Company - Budapest, London, Párizs dalszöveg (lyrics)
[Blues Company - Budapest, London, Párizs dalszöveg lyrics]
Részeg vagyok, rajtam ül az átok
Minden nap egy hordó sört kívánok
Emberszagot érzek a kocsmában
Vedelek, mint állat egyfolytában
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
A kocsmagőzben földre küld a párlat
Mint egy csótánynak, úgy rúgkapál a lábam
Folyjon hangosan a széklet
Ameddig csak élek rotyogtatok én
Guggolok az árnyékszéken
Csavarja a gyomrom a hasmenés
Farizmaim megfeszülnek
Rotyogok a csöndben, dolgozik a bél
A becsinált levestől becsináltam
Jaj de jó a megkönnyebbülés!
Rendes ember én már nem leszek
Ha megnövök bankrabló leszek
Csak annyit mondok: pénzt, vagy életet
Kiscsávókám fel a kezeket!
Árnyékszéken jaj de híg a széklet
A bablevestől az én gyomrom kész lett!
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Úgy ordítok, mint a vadszamár
Az alkoholtól nagy a boldogság
Csorgatom a sör levét a számba
Csípnek mérges bolhák egyfolytában
Fejbebaszott engem a kadarka
Belógatom nyelvem a palackba
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Folyjon hangosan a széklet
Ameddig csak élek rotyogtatok én
Guggolok az árnyékszéken
Csavarja a gyomrom a hasmenés
Farizmaim megfeszülnek
Rotyogok a csöndben, dolgozik a bél
A becsinált levestől becsináltam
Jaj de jó a megkönnyebbülés!
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Részeg vagyok, rajtam ül az átok
Minden nap egy hordó sört kívánok
Emberszagot érzek a kocsmában
Vedelek, mint állat egyfolytában
A kocsmagőzben földre küld a párlat
Mint egy csótánynak, úgy rúgkapál a lábam
Minden nap egy hordó sört kívánok
Emberszagot érzek a kocsmában
Vedelek, mint állat egyfolytában
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
A kocsmagőzben földre küld a párlat
Mint egy csótánynak, úgy rúgkapál a lábam
Folyjon hangosan a széklet
Ameddig csak élek rotyogtatok én
Guggolok az árnyékszéken
Csavarja a gyomrom a hasmenés
Farizmaim megfeszülnek
Rotyogok a csöndben, dolgozik a bél
A becsinált levestől becsináltam
Jaj de jó a megkönnyebbülés!
Rendes ember én már nem leszek
Ha megnövök bankrabló leszek
Csak annyit mondok: pénzt, vagy életet
Kiscsávókám fel a kezeket!
Árnyékszéken jaj de híg a széklet
A bablevestől az én gyomrom kész lett!
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Úgy ordítok, mint a vadszamár
Az alkoholtól nagy a boldogság
Csorgatom a sör levét a számba
Csípnek mérges bolhák egyfolytában
Fejbebaszott engem a kadarka
Belógatom nyelvem a palackba
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Folyjon hangosan a széklet
Ameddig csak élek rotyogtatok én
Guggolok az árnyékszéken
Csavarja a gyomrom a hasmenés
Farizmaim megfeszülnek
Rotyogok a csöndben, dolgozik a bél
A becsinált levestől becsináltam
Jaj de jó a megkönnyebbülés!
Budapest, London, Párizs
Én nem leszek már soha normális
Részeg vagyok, rajtam ül az átok
Minden nap egy hordó sört kívánok
Emberszagot érzek a kocsmában
Vedelek, mint állat egyfolytában
A kocsmagőzben földre küld a párlat
Mint egy csótánynak, úgy rúgkapál a lábam