Bornai Tibor - Balatoni tél dalszöveg (lyrics)

[Bornai Tibor - Balatoni tél dalszöveg lyrics]

A tó jegére száll egy magányos sirály
Üres a part, s a diszkó előtt a tér
A sok vidám nyaraló most fázós városlakó
És télikabátba bújva mendegél
Most a Balaton hófehér és az éggel összeér
A csend hangszerén zenél a balatoni tél

A strandon hull a hó, sok apró fehér hajó
S egy levelezőlapot hord a szél
A képen süt a nap, és a hátán ennyi maradt:
"szeretlek, kár, hogy elmentél"
Milyen hideg a napsugár
Mintha sose lett volna nyár
Minden évben visszatér a balatoni tél
Néha hangokat hord a szél
Mint ki álmában beszél
Olyan mélyen alszik már a balatoni tél

Havas a móló és havasak a fák
Üres az étterem, üres a világ
Nyikorog a szélben a kabinajtó


Üresek a motelek, nincs lakó
Pihen a komp, mivel kikötötték
Fáznak a kötelek, alszik a gép
Alszanak a házak és alszik az út
Álmosan hunyorog a benzinkút
A rendőr a kocsiban unatkozik
Rabló nemigen mutatkozik
Ilyenkor inkább elszelel
Dubajba dobbant, ott telel
A halsütőnél most nem áll a sor
Nem fogy a kolbász nem fogy a bor
És délután már leszáll az est
A tájképfestő szürkét fest

Hangokat hord a szél
Mint ki álmában beszél
Olyan mélyen alszik már a balatoni tél
Milyen hideg a napsugár
Mintha sose lett volna nyár
Minden évben visszatér a balatoni tél

És álmodik a balatoni tél

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez