Bródy János - Akit a hazája nem szeretett dalszöveg (lyrics)

[Bródy János - Akit a hazája nem szeretett dalszöveg lyrics]

Mikor világra jött Budapesten
Már írták a törvényeket
Melyek kimondták róla, hogy másokkal
Egyenlő nem lehet

És a hátsó padban ülve kellett megtanulnia
Hogy az igazság szabaddá tesz
De neki nem lehet igaza

És látta, hogy miként vadult meg
Sok elbódított fiatal
Amikor délibábot festett az égre
Az ősi dicsődiadal

És hiába szólt: Hé, emberek
A szakadék felé megyünk
Az volt a válasz: Áruló
Ki nem tart most velünk

Lesz ez még így se, mondta
Én nem tartok veletek s komédiának nézte


A tragikus helyzetet

Lesz ez még így se, mondta
És keserűn nevetett
Aki a hazáját nagyon szerette
De kit a hazája nem szeretett

Szerette volna hinni
Mikor az ország felszabadult
Hogy egy szebb jövő felé tart
És nem tér vissza a múlt

De homlokán volt a bélyeg
Hogy másként gondolkodó
Egy szabad szellemű polgár
Aki sose lesz alattvaló

Lesz ez még így se, mondta
Én nem hajtok fejet vétkesek közt cinkos
És néma nem lehetek

Lesz ez még így se, mondta
De nem menekülhetett
Aki a hazáját nagyon szerette
De kit a hazája nem szeretett

És a szakadék szélén állva
Megint szól a harsona ez a világ, a lehető
Világok legjobbika

És áruló, ki a szebb jövőt
Másként képzeli el
És ellenség lesz mindenki
Aki kételkedni mer

Lesz ez még így se, ideje észhez térnetek
Aki a bálvány körül táncol
Azon én nem segíthetek

Lesz ez még így se, mondta
És keserűn nevetett
Aki a hazáját nagyon szerette
De kit a hazája nem szeretett

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez