Bródy János - Ezek ugyanazok dalszöveg (lyrics)
[Bródy János - Ezek ugyanazok dalszöveg lyrics]
Már voltak nehéz idők
De a Kondratyev-féle ciklusokkal
Sohasem törődtek ők
Mer’ az erősek mindig úgy érzik
Hogy csalhatatlanok
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
Mikor az entrópia emelkedik
És mindent felkavar
A szolgálatok beindulnak
Hogy ne legyen túl nagy a zaj
S kitüntetett szerephez jutnak
Megint a seggnyalók
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
Itt szép lehetsz, de okos nem
Mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak
Álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
Lassan kihull a memóriákból
Az egyéni tapasztalat
És átírja a központból kiküldött új adat
S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
Ahogy mindig újra kezdődik a
Bálvány körül a tánc
Megint befonja életünk egy láthatatlan lánc
És jönnek a lelkes ostobák
S a gyáván megalkuvók
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
S ha végül rájuk dől a ház
És nincs már több hitel
Majd mást vádolnak azzal, amit ők követtek el
És engedelmes szolgáló a törvény és a jog
Édesapám, csak azt ne mondd
Hogy ezek ugyanazok
Hát kedves fiam, édes lányom, véssétek be jól
E szép országban pusztít más is
Nemcsak az alkohol jönnek majd és hirdetik
Hogy milyen nagy magyarok de tudjátok
Hogy ezek bizony mindig ugyanazok
Édesapám, te megmondtad: ezek ugyanazok
Óh, valahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad
Van, ahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad