Bródy János - Pályaudvar dalszöveg (lyrics)

[Bródy János - Pályaudvar dalszöveg lyrics]

Tudod, egy pályaudvaron születtem én
Ahol mindig csak körbejárt a fény
Mindig van érkezés, és mindig van indulás
Ahol nem csak szép remény a változás

Nézd csak, mennyi szín és mennyiféle út
S mert az ember lelke mély, mint a kút
Mindig máshol lenne jó
De sajnos nem megoldható
Mert a váltó olykor nem állítható

És néha úgy vagyok, csak álmodozgatok
És úgy képzelem, az életünk egy szép utazás
És arra gondolok, mit meg sosem tudok
Hogy hol lesz a végállomás

Tudod, egy pályaudvaron születtem én
Azóta minden pályaudvar az enyém
Néha órákon át csak úgy elbámészkodok
Mert a pályaudvaron otthon vagyok

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez