Children of Distance - Kőszív (ft. Singh Viki) dalszöveg (lyrics)

Élni vagy élni hagyni, melyiket választanád?
Bármit teszek
Minden kapcsolatom társas magány
Túlságosan monoton
Ahogy az élet csendben lepereg
Bánat jár a nyomomban
Mert üres szívvel szeretek

Utánam csak könny
Megtört szív, elfojtott harag
Érzéketlen ölelések
Meg ki nem mondott szavak
Próbáltál te segíteni
De úgy érzem, már menthetetlen
Talán látlak még
Ha az életemet rendbe tettem

Csalódások kövezték ki az utat nekem idáig
De aki nem szeret már
Újra még egyszer nem hibázik
Magamba temettem magam, nincsen, aki kiásna


Ordítanék belülről
Hogy mentsél ki, de hiába

Nem tudod, milyen hangos a szívem
Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé
A falamon a képeket nézem
Hiába akarod, én akkor sem értem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé

Eddig bírtam, elég volt
Hogy végig pótlék voltam
Tűrtem szótlan jóban-rosszban
Azért, hogy lemondj rólam
A csókod, bókod, ölelésed
Valójában kinek szólt?
Én forró szívvel adtam őket
Míg a tied hideg volt

Bármennyit adhatok magamból
Neked ez nem lesz elég
Még kellettem is magam
De nem mutattad, hogy kellenék
Nem csak nálam van ez így
Neked nem megy senkivel sem
Ami tőlem telt, azt megtettem
Sok mindent elviseltem

A szerelmet nem válthatod ki
Sem ésszel, sem pénzzel
Egymagad jöttél a világra
És majd egyedül is mész el
Ez volt az utolsó szó
Amit még szívembe döftél
Aztán kiléptél az ajtón
És nem jöttél vissza többé

Nem tudod, milyen hangos a szívem
Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé
A falamon a képeket nézem
Hiába akarod, én akkor sem értem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé

Egyszer még én is tudtam
Úgy szeretni, mint bárki más
De túl sok gondot okoztam
És nem leszek többé már hibás
Az én lelkemen nem szárad
Több könny és harag
Inkább összegyűröm, elhajítom
És csak a kőszívem marad

Te is tudod, ez nem működött
Egyetlen perc sem volt igaz
Eljátszhatnám, hogy jól vagyok
De egy megtört ember holtig az
Elsírtam már egy élet minden könnyét
Én már úgy sem tudnék nevetni
Hogyha ma innen megszöknék

Én nem gátollak többé
Könnyebb lesz ez mindkettőnknek
Hidd el, addig nem leszel szabad
Míg a múlt egymáshoz bilincsel
Most nem köszönök el
És nem kérdezem, hogy jössz-e
Van az úgy, hogy két kirakós darab
Nem passzol össze

Nem tudod, milyen hangos a szívem
Bárhogy akarok, nem szeretek mégsem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé
A falamon a képeket nézem
Hiába akarod, én akkor sem értem
És ha fáj, én már azt sem érzem
Többé, többé, többé