Christian Epidemic - Ezer harang dalszöveg (lyrics)

[Christian Epidemic - Ezer harang dalszöveg lyrics]

Testeden sár és bíbor fátyol
Csontjaid ketrece végleg kitárul
Húsból költöző ébredő szépség
Pokolba taszít az ősi szövetség

A halál múzsája a füledbe duruzsolt
Megérintett ajka, s fényt varázsolt
Reszkető kézzel szőtte az álmod
S a köd elfedte örök magányod

Megtört kenyér s alvadó vér
Jelzi az árnyék nálad járt
Véres nyálát a szádba köpte
S nem volt több magányos éjszakád

Vérrel mázolt könnyel festett
Hűtlent játszó megcsalt szerelmes
Véred vette a kínok földje
Vágyba fúlt szellemek iszapos völgye

Démoni nyelven a füledbe súgom


Szeretlek, örökké várok rád
A világ négy legszebb szavát
Szeretlek, örökké várok rád

Roppan száz csontod, szól ezer harang
Legszebb kincsem örökre tiéd marad

Angyal gyermeked, zokogva lép
Aranyhajaddal játszik a szél
Roppan száz csontod, szól ezer harang
Legszebb kincsem örökre tiéd marad

Démonok, nyelve mar
Fülembe súg, s megzavar
Szeretni kell, s várni azt
Mit száz pokol, sem riaszt, nem riaszt

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez