Cool Head Klan - Bús magyar éneke dalszöveg (lyrics)
[Cool Head Klan - Bús magyar éneke dalszöveg lyrics]
Száll száll száll az ének
Esti szellő hollószárnyán
Valami kis kopott ember énekelget búsan
Árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről
Illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról
Titokzatos messzeségben istent keres
Magyar hangja, régi honát
Testvéreit - mást se tehet - siratgatja
Piros kedve pillangó volt, sárba
Fulladt ott Erdélyben
Zöld reménye foszlányai meghaltak
A Felvidéken
Nincsen csak egy citerája, húrjai
Az égig érnek
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek
Könnyes vérnek mámor esték elszállottak
Ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom
Olyan halvány
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Nem nézi a délibábot
Túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az
Incselkedő pajkos álom
Holt vitézek sírtájára hullat
Dalt és nefelejcset s fohászkodik: Uram
Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Titokzatos messzeségben istent keres
Magyar hangja, régi honát
Testvéreit - mást se tehet - siratgatja
Piros kedve pillangó volt, sárba
Fulladt ott Erdélyben
Zöld reménye foszlányai meghaltak
A Felvidéken
Holt vitézek sírtájára hullat
Dalt és nefelejcset s fohászkodik: Uram
Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Esti szellő hollószárnyán
Valami kis kopott ember énekelget búsan
Árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről
Illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról
Titokzatos messzeségben istent keres
Magyar hangja, régi honát
Testvéreit - mást se tehet - siratgatja
Piros kedve pillangó volt, sárba
Fulladt ott Erdélyben
Zöld reménye foszlányai meghaltak
A Felvidéken
Nincsen csak egy citerája, húrjai
Az égig érnek
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek
Könnyes vérnek mámor esték elszállottak
Ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom
Olyan halvány
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Nem nézi a délibábot
Túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az
Incselkedő pajkos álom
Holt vitézek sírtájára hullat
Dalt és nefelejcset s fohászkodik: Uram
Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre
Titokzatos messzeségben istent keres
Magyar hangja, régi honát
Testvéreit - mást se tehet - siratgatja
Piros kedve pillangó volt, sárba
Fulladt ott Erdélyben
Zöld reménye foszlányai meghaltak
A Felvidéken
Holt vitézek sírtájára hullat
Dalt és nefelejcset s fohászkodik: Uram
Hazám el egészen ne felejtsed:
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Fáj neki fáj neki a teste, lelke
Fáj neki szíve tája, a szemgödre
Nem is tudja, feltámad-e
Elpihenne mindörökre