Csináltadmár Rabbival? - Ennyi a Múltunk dalszöveg (lyrics)
[Csináltadmár Rabbival? - Ennyi a Múltunk dalszöveg lyrics]
Elsőre mintha lenne benne lélek
De félek, a lélek rég testté lett
A szelleme, gyönyörű szelleme elrohadt
De előtte még láthatta a lángokat
Ennyi a múltunk, ennyi a múltunk
Az idő elől a jövőbe bújtunk
A jövő a múltunk, az ölébe bújtunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Azok ott régen, nem is mi voltunk
A jövőből jövünk, a semmibe bújtunk
Ennyi a múltunk, a jövőbe fúltunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Nem érez semmit, rég testté lett
Halott a menyasszony végleg
És nem énekelnek, akinek énekelni kellene
Nem táncol senki, nem szól zene
Fejét válladra hajtva, halott már teljesen
Nekem a testem a lelkem
És a félelem a szellemem
Ha az utolsó vendég is meghal, indulok
Magukba robbanó, beomló csillagok
Halott Napok, jéghideg testek, vacogó lelkek
Megtestesültek és útra keltek
Beléptek a térbe, gondolták, miért ne?!
Miért ne lehetnénk mi a világ vége?!
Ennyi a múltunk, ennyi a múltunk
Az idő elől a jövőbe bújtunk
A jövő a múltunk, az ölébe bújtunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Azok ott régen, nem is mi voltunk
A jövőből jövünk, a semmibe a múltunk
Ha jelen is voltunk, a jövőbe fúltunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Elsőre mintha lenne benne lélek
De félek, a lélek rég testté lett
A szelleme, gyönyörű szelleme elrohadt
De előtte még láthatta a lángokat
De félek, a lélek rég testté lett
A szelleme, gyönyörű szelleme elrohadt
De előtte még láthatta a lángokat
Ennyi a múltunk, ennyi a múltunk
Az idő elől a jövőbe bújtunk
A jövő a múltunk, az ölébe bújtunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Azok ott régen, nem is mi voltunk
A jövőből jövünk, a semmibe bújtunk
Ennyi a múltunk, a jövőbe fúltunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Nem érez semmit, rég testté lett
Halott a menyasszony végleg
És nem énekelnek, akinek énekelni kellene
Nem táncol senki, nem szól zene
Fejét válladra hajtva, halott már teljesen
Nekem a testem a lelkem
És a félelem a szellemem
Ha az utolsó vendég is meghal, indulok
Magukba robbanó, beomló csillagok
Halott Napok, jéghideg testek, vacogó lelkek
Megtestesültek és útra keltek
Beléptek a térbe, gondolták, miért ne?!
Miért ne lehetnénk mi a világ vége?!
Ennyi a múltunk, ennyi a múltunk
Az idő elől a jövőbe bújtunk
A jövő a múltunk, az ölébe bújtunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Azok ott régen, nem is mi voltunk
A jövőből jövünk, a semmibe a múltunk
Ha jelen is voltunk, a jövőbe fúltunk
A semmibe hulltunk, a semmibe hulltunk
Elsőre mintha lenne benne lélek
De félek, a lélek rég testté lett
A szelleme, gyönyörű szelleme elrohadt
De előtte még láthatta a lángokat