CS.Í.T. - Budapest Fényei dalszöveg (lyrics)
[CS.Í.T. - Budapest Fényei dalszöveg lyrics]
Gyertyái mond meddig égnek szegény
Kis Magyar népnek, nem tudom
Miért nem segít senki, miért
Bűn Magyarnak lenni, fáj nagyon
Miért tagadja meg e föld gyönyörű gyermekét
Miért bűn hogy él még ez a nép?
Együtt űztük el a zsarnokot, a
Vörös királyt, hol van Európa
Miért nem kiállt?
Nyomorra épült márványcsarnok
A királyi család épp étkezni indul
A népnek nem jut más, csak keserű kenyér
Hallgatag szemek az eget nézik
A csodát várják és nem értik
Egy elfojtott sikoly halkan a csillagokig ér
Az esti fények lassan gyúlnak
A félénk arcok mind előbújnak
Egy közös sóhaj lassan az éjszakába száll
A rácsok mögött élő holtak
Kik tegnap még emberek voltak
S az ablakból röhögve integet a halál
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Egy nép most hozzád kiállt!
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Kérlek mentsd meg szép Hungáriám!
A városban úr a rettegés
Hazug álmokból könnyes ébredés
Csak a hajnal mesél arról, ami fáj
Hideg szélben tompa fények
Hamu alatt izzó remények
S valahol egy imádság
Talán meghallgatásra talál
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Egy nép most hozzád kiállt!
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Kérlek mentsd meg szép Hungáriám!
Kis Magyar népnek, nem tudom
Miért nem segít senki, miért
Bűn Magyarnak lenni, fáj nagyon
Miért tagadja meg e föld gyönyörű gyermekét
Miért bűn hogy él még ez a nép?
Együtt űztük el a zsarnokot, a
Vörös királyt, hol van Európa
Miért nem kiállt?
Nyomorra épült márványcsarnok
A királyi család épp étkezni indul
A népnek nem jut más, csak keserű kenyér
Hallgatag szemek az eget nézik
A csodát várják és nem értik
Egy elfojtott sikoly halkan a csillagokig ér
Az esti fények lassan gyúlnak
A félénk arcok mind előbújnak
Egy közös sóhaj lassan az éjszakába száll
A rácsok mögött élő holtak
Kik tegnap még emberek voltak
S az ablakból röhögve integet a halál
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Egy nép most hozzád kiállt!
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Kérlek mentsd meg szép Hungáriám!
A városban úr a rettegés
Hazug álmokból könnyes ébredés
Csak a hajnal mesél arról, ami fáj
Hideg szélben tompa fények
Hamu alatt izzó remények
S valahol egy imádság
Talán meghallgatásra talál
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Egy nép most hozzád kiállt!
Hallgass meg Istenem, hallgasd az énekem
Kérlek mentsd meg szép Hungáriám!