Dee eN - Fekete Esték (feat. Mr.Busta) dalszöveg (lyrics)
[Dee eN - Fekete Esték feat. Mr.Busta dalszöveg lyrics]
Dee eN:
Hangok a fejemben taszítják el az elmémet
Minden egyes kimondott szavam bőrömön megéget
Egyszerre törölném el minden emlékem
Elég volt a szarból, többet már nem kérek
A szürke szobában írom a szürke sorokat
Sok gondolat kering a fejemben
Egyre csak fojtogat
A tollam sercegése szakít bele a csendbe
Miért akarom mindig azt hinni
Hogy tényleg minden rendbe?!
Ég a tűz, a fénye szakít be az ajtón
Én csak kattogok vagy a
Sarokban írom a naplóm
Sokszor megfordult a fejemben egy gondolat
A gondolat, hogy mi lenne
Ha leraknám a tollamat?!
Miről beszélek, én nem is értem
Hülye lennék ha feladnám csak
Úgy a büszkeségem
Fekete Esték, furcsa szindróma
Bárcsak az életembe szín volna
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki
Kimondok mindent, ami a fejemben kering
Itt elég volt, le a láncot
Nem élek már mások rendje szerint
Ezek szerint majd én leszek a szemét
De 'nem'-et mondok a rossznak
Mer nincs olyan majd ki megért
Ülök egy székben, kortyolgatom a teámat
Papír, toll az asztalon
A gondolatok megvárnak
Izzadok, remegek, a pára tapad arcomra
Túl sok volt a szarból
Magamat megint túlhajszoltam
Minden kezdés valahol úgyis vége szakad
Nincs olyan, hogy 'örökké'
Ez mindenkinek álma marad
Arról írok amit látok, mit átéltem és bánok
Meg arról mibe vagyok
Hova most lépnek be mások
Nem vagyok naiv, mára már felnőttem
Elbuktam sokszor és az életem se felhőtlen
Bárcsak a kedvem megint jó lenne
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki
Mr busta:
Minden soromat az élet
Szüli, rátaláltam arra
Hogy mi húz ki a szarból
Fel is nézek még a falra
Kibaszott démonokat látok, ez az átok
Meghalni jöttem, akkor mit várok a mától?!
Gettó Terminátor neked szól a vaker
Én nem várok a csodákra, nekem minden ma kell
A keresztem a sorom, a sorok másznak beléd
Minden megvan írva
Rosszul ítélsz meg te veréb
Eleget nélkülöztem régen
De nem ismertem azt a szót
Mert nem létezik szégyen
Büszkén írok, pedig fekete a téma
Menekülni fogtok, mert kiömlött a tinta
Van itt bőven - tudod - kijutott a rosszból
Mindig rossz helyen voltam
Legtöbbször rosszkor
Baszd a fülest, én átadom a témát
Megéget a múltam, megnyitom a vénád
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki
Hangok a fejemben taszítják el az elmémet
Minden egyes kimondott szavam bőrömön megéget
Egyszerre törölném el minden emlékem
Elég volt a szarból, többet már nem kérek
A szürke szobában írom a szürke sorokat
Sok gondolat kering a fejemben
Egyre csak fojtogat
A tollam sercegése szakít bele a csendbe
Miért akarom mindig azt hinni
Hogy tényleg minden rendbe?!
Ég a tűz, a fénye szakít be az ajtón
Én csak kattogok vagy a
Sarokban írom a naplóm
Sokszor megfordult a fejemben egy gondolat
A gondolat, hogy mi lenne
Ha leraknám a tollamat?!
Miről beszélek, én nem is értem
Hülye lennék ha feladnám csak
Úgy a büszkeségem
Fekete Esték, furcsa szindróma
Bárcsak az életembe szín volna
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki
Kimondok mindent, ami a fejemben kering
Itt elég volt, le a láncot
Nem élek már mások rendje szerint
Ezek szerint majd én leszek a szemét
De 'nem'-et mondok a rossznak
Mer nincs olyan majd ki megért
Ülök egy székben, kortyolgatom a teámat
Papír, toll az asztalon
A gondolatok megvárnak
Izzadok, remegek, a pára tapad arcomra
Túl sok volt a szarból
Magamat megint túlhajszoltam
Minden kezdés valahol úgyis vége szakad
Nincs olyan, hogy 'örökké'
Ez mindenkinek álma marad
Arról írok amit látok, mit átéltem és bánok
Meg arról mibe vagyok
Hova most lépnek be mások
Nem vagyok naiv, mára már felnőttem
Elbuktam sokszor és az életem se felhőtlen
Bárcsak a kedvem megint jó lenne
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki
Mr busta:
Minden soromat az élet
Szüli, rátaláltam arra
Hogy mi húz ki a szarból
Fel is nézek még a falra
Kibaszott démonokat látok, ez az átok
Meghalni jöttem, akkor mit várok a mától?!
Gettó Terminátor neked szól a vaker
Én nem várok a csodákra, nekem minden ma kell
A keresztem a sorom, a sorok másznak beléd
Minden megvan írva
Rosszul ítélsz meg te veréb
Eleget nélkülöztem régen
De nem ismertem azt a szót
Mert nem létezik szégyen
Büszkén írok, pedig fekete a téma
Menekülni fogtok, mert kiömlött a tinta
Van itt bőven - tudod - kijutott a rosszból
Mindig rossz helyen voltam
Legtöbbször rosszkor
Baszd a fülest, én átadom a témát
Megéget a múltam, megnyitom a vénád
Minden estém monoton, minden szürke
Csak ábrándozok azon
Mintha minden jónak tűnne
Üresség vesz körül, a szobát
A csend tölti ki, az agyam összezavar
Minden emlékemet törli ki