Deák Bill Gyula - Társadalmi blues dalszöveg (lyrics)
[Deák Bill Gyula - Társadalmi blues dalszöveg lyrics]
Homlokomon égett a bélyeg
De nem vettem észre ostobán
Azt hittem, hogy engem néznek
Fogyott a pénzem, mint a türelem
Nem volt se ágy, se ágyrajáró
Így üdvözölt a társadalom
Na és a szociális háló
Megint bújt az üldözött
És felé kar nyúlt barlangjában
Nem találta s meglelé helyét
Egy aranyhajú lány karjában
De az anyja, jaj, mint a mesében
Ó, az a gonosz mostoha
Nem adta nekem Iluskáját
Bár nem is kértem soha
R ember legyek? Ne adjam fel soha?
Bízzak abban a társadalomban
Hol nem az számít, ki vagyok ma
Hanem csak a múltam?
5 idegennek magyar lányt nem adnak
Hát még egy ilyen börtönviseltnek
Piszkosnak, gyanúsnak, jöttmentnek
Jött, ment és közben följelentett
6 most sem vártam meg a kopókat
Tudtam, hogy nem kelnek korán reggel
Egy Fradi-busszal Bécsbe mentem
Vesztettünk, de én mégis nyertem
7 linz mellé kerültem táborba
Románok, bulgárok, albánok
Úgy éltek együtt, mint a rákok
Gondoltam, hogy jobb, ha továbbállok
8 a körzeti megbízott megbízott bennem
Szólt és behúzta hordónyi hasát
Mindezeken túl -szerinte-
Én, a hitvány, elárultam a hazát
R