Demjén Ferenc - Már sohasem kérlek dalszöveg (lyrics)

[Demjén Ferenc - Már sohasem kérlek dalszöveg lyrics]

Én úgy emlékszem rég, még volt idő
Hogy éreztem, hogy mit mondhatok
S mi az, amit nem szabad
Én úgy emlékszem rég, még volt idő
Hogy elhittem, az őszinte szó sértetlen marad
De látod, elmúlt már, s ki most előtted áll
Már elfordul, ha sírni kell
És nem szól már, csak énekel
Már sohasem, sohasem kérlek
Majd egyedül, egyedül élek
Már sohasem, sohasem kérlek
A feledés betakar téged
Már sohasem, sohasem kérlek
A hangom üresen csendül már
Én úgy emlékszem rég, még azt hittem
Hogy jó vagyok, de rájöttem
Nem ismertem magam én úgy emlékszem rég, még
Volt idő, hogy elhittem, hogy megérdemlem
Ne legyek egymagam
De látod, elmúlt már, s ki most előtted áll
Már tudja mást nem érdemel


Csak egymagában énekel
Már sohasem, sohasem kérlek
Majd egyedül, egyedül élek
Már sohasem, sohasem kérlek
A feledés betakar téged
Már sohasem, sohasem kérlek
A hangom üresen csendül már
Már sohasem, sohasem kérlek
Majd egyedül, egyedül élek
Már sohasem, sohasem kérlek
A feledés betakar téged
Már sohasem, sohasem kérlek
Majd egyedül, egyedül élek
Már sohasem, sohasem kérlek
A feledés betakar téged
Már sohasem, sohasem kérlek
A hangom üresen csendül már

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez