Deniz - Lakótelepek dalszöveg (lyrics)
[Deniz - Lakótelepek dalszöveg lyrics]
Verse:
Az évek bárhogy telnek bennem
Változatlanok a dolgok
Gyere és figyelj 1 bort kibontok
Földszinti kisszoba az otthonom
Van, hogy a plafonom bámulva
Merengek a dolgokon
Fura az érzés, hogy hallgatod a számokat
S az én storimban te is kergeted az álmodat
Vagy velem sírsz vagy velem nevetsz
De te is ugyanazt az érzed
Mint én bármerre lehetsz
A füst és a bódulat akár 1 ketrec
Magába zár semmit nem tehetsz
Felszippant a dallam és a sorokban a tartalom
Hogy amit megfogalmazni sem tudsz
Azt én hadarom
Így ez lett az éjjelem és ez lett a nappalom
Száll a dal minden hegyen át és tavakon
A hangfalakon át bele ezrek fülébe
Hogy tudd merre jársz ha eltévedsz a sötétbe
Refrén:
Minden amit láttam és éreztem az igaz volt
Az utca rámnevet a padka sírva szól
Szürke reggelek vasbeton rengeteg
Ahol mi nőttünk fel a lakótelepek
Verse:
Én láttam már bandákban gyerekek százát
Vagy apát ki kártyán játszotta el a házát
Itt nincsen házszám csak emeletre emelet
Társasházak vagy ha úgy tetszik telepek
2 szobára 5 gyerek ahol lift visz az égbe
Mert a lépcső túl meredek a
Tetőt szinte súrolják a fellegek
Mindenki menne de itt rekedt egy életre
Ahol a város szmogot pumpál a szívekbe
Itt már szinte a graffit is színezne
Pár betű ráfirkálva a beton
Szirtekre ordít az alkonyat
Csöpög a plafon és, omlik a vakolat
A falak mint a papír a zajokat áteresztik
A máról a holnapra életvitel belédtelepszik
Amíg az ebéd a melegszik a
Gyerek lent lóg a téren
Itt így telnek a napok, minden héten
Refrén:
Az évek bárhogy telnek bennem
Változatlanok a dolgok
Gyere és figyelj 1 bort kibontok
Földszinti kisszoba az otthonom
Van, hogy a plafonom bámulva
Merengek a dolgokon
Fura az érzés, hogy hallgatod a számokat
S az én storimban te is kergeted az álmodat
Vagy velem sírsz vagy velem nevetsz
De te is ugyanazt az érzed
Mint én bármerre lehetsz
A füst és a bódulat akár 1 ketrec
Magába zár semmit nem tehetsz
Felszippant a dallam és a sorokban a tartalom
Hogy amit megfogalmazni sem tudsz
Azt én hadarom
Így ez lett az éjjelem és ez lett a nappalom
Száll a dal minden hegyen át és tavakon
A hangfalakon át bele ezrek fülébe
Hogy tudd merre jársz ha eltévedsz a sötétbe
Refrén:
Minden amit láttam és éreztem az igaz volt
Az utca rámnevet a padka sírva szól
Szürke reggelek vasbeton rengeteg
Ahol mi nőttünk fel a lakótelepek
Verse:
Én láttam már bandákban gyerekek százát
Vagy apát ki kártyán játszotta el a házát
Itt nincsen házszám csak emeletre emelet
Társasházak vagy ha úgy tetszik telepek
2 szobára 5 gyerek ahol lift visz az égbe
Mert a lépcső túl meredek a
Tetőt szinte súrolják a fellegek
Mindenki menne de itt rekedt egy életre
Ahol a város szmogot pumpál a szívekbe
Itt már szinte a graffit is színezne
Pár betű ráfirkálva a beton
Szirtekre ordít az alkonyat
Csöpög a plafon és, omlik a vakolat
A falak mint a papír a zajokat áteresztik
A máról a holnapra életvitel belédtelepszik
Amíg az ebéd a melegszik a
Gyerek lent lóg a téren
Itt így telnek a napok, minden héten
Refrén: