Deniz - Álmomban dalszöveg (lyrics)
[Deniz - Álmomban dalszöveg lyrics]
Furcsa minden amit látok, rajtam az átok
Megint írok amíg bírok, új vizeken járok
Fejemben a számok megváltoztak talán
Egy új világ hajnalán sírom el
Minden bánatom egy számba folytom
Üvöltök folyton, 4 fal rengeteg
Mi megszült, és hirtelen eltemetett
Nem látom már a fényt, rég csak a szemeket
Fejemben gyilkoz képzetek
Térdre kényszerítenek megint mit képzelek?
Minden olyan furcsa, minden zavaros
Mit megálmodtam eddig amit
Szeretnék mit akarok
Régen minden kellett, de mára
Csak egy darabot kérek, a jóból
Lányok viszontszerelméből nem csak pár
Kimondott üres szóból
Amiből eleget kaptam az
Évek során, megtanultam, nem sokat jelent
A szó a szeretet hiszen ezt elfeledtük rég yo
Hiszen ezt elfeledtük rég
Álmomban meghalanak a gondolatok
És én is meghalok
A Hold itt felkelt, a Nap ott ragyog
Mindig megbecsülöm amit kapok
Csak egyet kérnék
Fogd meg a kezem hogyha félnék
Verse
Szívem helyén tüskék, elillanok tüstént
Hogyha ütni akarsz üss még
Eltűnök a ködben füstként
Szívok még egy cigit iszok még egy körtét
Én így gyilkolom magam nekem
Nem kell hozzá töltény beszopatott a világ
Úgy érzem hogy lassan felnövök
Új álmokat nem szövök
Hiszen a régiek is csalfák
Rég nem láttam boldog ember arcát
Felöltöttem az álcát
Bárcsak szerezhetnék magamnak
Egy varázspálcát
Hogy megtaláljam helyem, az élet tengerén
Egy sötét szobában a lámpa fényénél
Egy darab papír némi menedéket nyújt
Szívem ismét lángra gyúl a lelkem lángol
Pupillám kitágul, megfeszülnek ereim
A testem belerándul
Mire megfognám a kezed elrepít a mámor
Innen távol, isten visszaszámol yo
Visszaszámol
Álmomban meghalanak a gondolatok
És én is meghalok
A Hold itt felkelt, a Nap ott ragyog
Mindig megbecsülöm amit kapok
Csak egyet kérnék
Fogd meg a kezem hogyha félnék
Verse
Hogyha félnék, kérlek, fogd meg a kezem
Sötét alkonyom hajnalán napként gyújt
Utat a szerelem
S ezt szeretem, bár megváltozott a szerepem
De mégis hidd el
Ugyanaz a vér folyik az erekben
Mint rég, nekem minegy mi a vég
Hogyha szép a kezdet
Percről percre arra edzek, hogy eleget tegyek
Az elvárásoknak, hogy valaki legyek
Hogy megtalálják az embert
A barátok a szülők
Akit bennem keresnek, s ez lehet közhely
De bátran vállalom, hogy a srác vagyok aki
A színpadon részegen reppel
Akinek a pillanatnál, semmi se fontosabb
Aki ugyanúgy látja még, mindig a dolgokat
Aki fölött elrepült már 19 év
Aki leginkább még mindig a csalódástól fél
Aki ugyanarról beszél, ő a Deniz
Kinek a rap mint a Noszálynak a tenisz
Álmomban meghalanak a gondolatok
És én is meghalok
A Hold itt felkelt, a Nap ott ragyog
Mindig megbecsülöm amit kapok
Csak egyet kérnék
Fogd meg a kezem hogyha félnék