Deniz - Panelok között dalszöveg (lyrics)
[Deniz - Panelok között dalszöveg lyrics]
Panelok között napfény és árnyék
Ha kérnéd, én rád ezer évet várnék
Én ide születtem, ide temetnek el
Minden éjjel és minden reggel én úgy ébredek
Hogy nem várok semmit, lesz ahogy lesz
Majd lépek pár centit, belül ez az érzés
Valahol feszít, a magam fajta
Ember mindig veszít
Mint másban, ebben a felfogásban
Tízmillió ember szenved agymosásban
Mindenki menekül
Mindenki párban vagy egyedül
Jól érzem magam, de mégsem remekül
Az országom mint egy temető
Az ágyam, a fejfám, a sírom a lepedőm
A rappem a kendőm a szemem elé
Mert ebből elég, hogy se kilátás
Se jövő, se remény
A panelok között a napfény
Az árnyék a társam
Ez segít, hogy lássam a reményt
Amit elnyel a beton, a lakótelep
Az állomás, a padka, a peron
Végállomás, 21 éve, hát nem
Épp a város szívébe
Előttem korom, gyárak és minimál bér
Mögöttem utcák, padok, csikkek és tér
Itt mindegy mit ér a neved
Lehet akár 5 diplomád, nem lesz munkahelyed
Picit szar, hogy ide születsz
És már tudod, hogy a
Köröket egyhelyben futod
Itt a nagy dzsippek helyett van
A nagy sárga busz
Itt tippelni buksz, helyet csak boxra tudsz
Itt nincsen család modell, amit
A tv-be látsz
A vonat elment rég, te meg a peronon állsz
A panelok között a napfény
Az árnyék a társam
Ez segít, hogy lássam a reményt
Amit elnyel a beton, a lakótelep
Az állomás, a padka, a peron
Ha kérnéd, én rád ezer évet várnék
Én ide születtem, ide temetnek el
Minden éjjel és minden reggel én úgy ébredek
Hogy nem várok semmit, lesz ahogy lesz
Majd lépek pár centit, belül ez az érzés
Valahol feszít, a magam fajta
Ember mindig veszít
Mint másban, ebben a felfogásban
Tízmillió ember szenved agymosásban
Mindenki menekül
Mindenki párban vagy egyedül
Jól érzem magam, de mégsem remekül
Az országom mint egy temető
Az ágyam, a fejfám, a sírom a lepedőm
A rappem a kendőm a szemem elé
Mert ebből elég, hogy se kilátás
Se jövő, se remény
A panelok között a napfény
Az árnyék a társam
Ez segít, hogy lássam a reményt
Amit elnyel a beton, a lakótelep
Az állomás, a padka, a peron
Végállomás, 21 éve, hát nem
Épp a város szívébe
Előttem korom, gyárak és minimál bér
Mögöttem utcák, padok, csikkek és tér
Itt mindegy mit ér a neved
Lehet akár 5 diplomád, nem lesz munkahelyed
Picit szar, hogy ide születsz
És már tudod, hogy a
Köröket egyhelyben futod
Itt a nagy dzsippek helyett van
A nagy sárga busz
Itt tippelni buksz, helyet csak boxra tudsz
Itt nincsen család modell, amit
A tv-be látsz
A vonat elment rég, te meg a peronon állsz
A panelok között a napfény
Az árnyék a társam
Ez segít, hogy lássam a reményt
Amit elnyel a beton, a lakótelep
Az állomás, a padka, a peron