Deniz - Szabadon (ft. Orsovai Reni) dalszöveg (lyrics)
[Deniz - Szabadon ft. Orsovai Reni dalszöveg lyrics]
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Azt mondták, hogy keressek egy kiutat
Vagy kérjek segítséget velem van a baj
Hogy nem bírom a feszültséget
Nehezen kapok levegőt és gyorsan ver a szív
Kinyitom a szemem
Egyből minden olyan negatív
Kezek nyúlnak értem
De aztán еgyből el is löknek
Éjszaka itt vannak az ágyam alatt a szörnyek
Vajon еz a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Mindig mástól függők, nem jönnek be a trükkök
Minden mocskos szenvedély
Elém tartja a tükröt megölelsz, majd ellöksz
Simogatsz és bántasz úgy segítesz rajtam
Hogy közben valamivel ártasz
A fönők poénjain röhögök, bármilyen bárgyú
Rángatnak mint a kötélen egy marionett bábut
Vajon ez a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Néhány hullám messze, sodor el a parttól
Megfogadtam sokszor, máshogy lesz holnaptól
Engedem, hadd menjen elárulok valamit
Aki fontos megvár, a többi úgyse marad itt
Mi valódi, mi nem és mi hamis meg mi az igaz?
Vidám álarc helyett
Inkább egy őszinte grimasz
Én döntök, az életet hogy játszom
Eltűnnek a démonok, ahogy letépem a láncom
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Azt mondták, hogy keressek egy kiutat
Vagy kérjek segítséget velem van a baj
Hogy nem bírom a feszültséget
Nehezen kapok levegőt és gyorsan ver a szív
Kinyitom a szemem
Egyből minden olyan negatív
Kezek nyúlnak értem
De aztán еgyből el is löknek
Éjszaka itt vannak az ágyam alatt a szörnyek
Vajon еz a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Mindig mástól függők, nem jönnek be a trükkök
Minden mocskos szenvedély
Elém tartja a tükröt megölelsz, majd ellöksz
Simogatsz és bántasz úgy segítesz rajtam
Hogy közben valamivel ártasz
A fönők poénjain röhögök, bármilyen bárgyú
Rángatnak mint a kötélen egy marionett bábut
Vajon ez a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
Néhány hullám messze, sodor el a parttól
Megfogadtam sokszor, máshogy lesz holnaptól
Engedem, hadd menjen elárulok valamit
Aki fontos megvár, a többi úgyse marad itt
Mi valódi, mi nem és mi hamis meg mi az igaz?
Vidám álarc helyett
Inkább egy őszinte grimasz
Én döntök, az életet hogy játszom
Eltűnnek a démonok, ahogy letépem a láncom
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!