Depresszió - Ébren tart dalszöveg (lyrics)

[Depresszió - Ébren tart dalszöveg lyrics]

Bőséges jutalmam, de néha a büntetésem
A sors által rám ruházott méltó küldetésem
Lehet, hogy túloztam, mégis jobb így élni
Mint a szürke ürességtől síri csendben félni

Naivitásnak vélik azt, hogy vannak elveim
Tartalmas és teljes létről szólnak a terveim

Valaki folyton ébren tartja
A hitemet útközben
Valami mindig átlendített, ha falba ütköztem

Senki sem ígérte, hogy boldog leszek mindig
De dolgozhatok rajta bölcsőtől a sírig
Nem azért születtem meg
Hogy csak a túlélésre játszak
Nem azért hozok áldozatot
Hogy valaki másnak látszak

Nehézségek és akadályok voltak és lesznek
De rossz lóra tesznek


Akik engem máris temetnek

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez