Depresszió - Tagadás dalszöveg (lyrics)
[Depresszió - Tagadás dalszöveg lyrics]
Csak egy pillanatnak tűnt ami volt
De az elmémben ez nem szürke folt
Tudom, hogy nem fog visszajönni
De hangja mégis lelkem tépi
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön mégis várom
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Tudod, hogy én
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
A saját gondjaim eltemetnek
De tartalékaim éledeznek
Mástól kapok többet, jobbat
Ha a magány addig el nem porlaszt
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön, mégis várom
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Tudod, hogy én
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
Nem akarom azt szeretni4x nem 4x
De az elmémben ez nem szürke folt
Tudom, hogy nem fog visszajönni
De hangja mégis lelkem tépi
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön mégis várom
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Tudod, hogy én
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
A saját gondjaim eltemetnek
De tartalékaim éledeznek
Mástól kapok többet, jobbat
Ha a magány addig el nem porlaszt
A csókja édes ízét érzem
Az ágyon az üres helyét nézem
A lélegzetem visszatartom
Tudom nem jön, mégis várom
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Az anyag megöl, amitől szavakat várok
A falam ledől, amitől közel az árok
Tudod, hogy én
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
Nem akarok része lenni a programnak
Ami eltaszít
Nem akarom azt szeretni, aki úgy érzi
Hogy elveszít ez az élet túl kevés ahhoz
Hogy átverjenek minden éjjel
Ha befejeztem elmegyek
Majd az űrbe hullok szerte széjjel
Nem akarom azt szeretni4x nem 4x