Dóka Attila - Megölelt az Isten dalszöveg (lyrics)
[Dóka Attila - Megölelt az Isten dalszöveg lyrics]
Egy pillanatra megölelt az Isten
Zavartan megálltam
Magamat magányosnak hittem
Annyi volt csak, hogy volt egy kis időm
Hogy épp nem kellett semmit sem tennem
Hirtelen azt láttam, valaki jön
Gondoltam, elmegy mellettem
Aztán a kezemre tette a kezét
És hosszan a szemembe nézett:
Betakart minket a csendesség
És hozzám bújtak a remények
Nem múlik el semmi sem, soha!
A fű kizöldül, büszkén újra nő
Hogy lehettem annyira ostoba
Hogy engedtem, hogy múljon az Idő
Csak álltam ott, és beburkolt az Isten
Éreztem, hogy minden mozdulatlan
És ott volt a nagyvilág! A szemeimben
És egyedül voltam, végtelen magamban