Dorothy - Amikor a kettő-négy dalszöveg (lyrics)

Van az úgy, hogy nem jó semmi sem
Ami kell, azt magammal viszem
Én tudom, te nem is képzeled
Működik bennem a gépezet

Így maradok talpon láthatod
Sosem adom fel, azt várhatod
Ismerem régen a dallamot
Minden egyes hangot

Tudom ez rólam szól, érzem bennem él
És mindent kikapcsol, amikor a kettő-négy
Ébred bennem, megyek szemben az árral
Nincs mit tennem, ez lett a végzetem
Megfordítom a világot egy gitárral
És azt ordítom, hogy a zene az
Életem, ez lett a végzetem
Ez lett a végzetem

Van olyan, hogy jön egy pillanat
Ami torkon ragad, és itt marad
Életre kelti a két kezem
Változtat majd lényegen

Áthangol, aztán indulok
Öt vonal közé szorítsatok
Vénámba rejtett ritmusok, nem kevés, nem sok

Tudom ez rólam szól, érzem bennem él
És mindent kikapcsol, amikor a kettő-négy
Ébred bennem, megyek szemben az árral
Nincs mit tennem, ez lett a végzetem
Megfordítom a világot egy gitárral
És azt ordítom, hogy a zene az
Életem, ez lett a végzetem

Áthangol, aztán indulok
Öt vonal közé szorítsatok
Vénámba rejtett ritmusok, nem kevés, nem sok

Ébred bennem, megyek szemben az árral
Nincs mit tennem, ez lett a végzetem
Megfordítom a világot egy gitárral
És azt ordítom, hogy a zene az
Életem, ez lett a végzetem
Ez lett a végzetem