Drakula (musical) - Elmúlt éjfél dalszöveg (lyrics)

Mina:

Múlik a perc és múlik az óra
Hónapok óta, hogy ő elment már
Sötét álmok válnak valóra
Végtelen a távolság
Jön újra, egy álom, mely ismét a mélybe húz

Olyan a lét, mintha nem is lenne
Élem a nappalt, de várom az éjt
Titkos rejtély csábít benne
Vágyom a rosszat, vágyom a kéjt
A férfi, kit álmomban láttam
Csak rám vár némán

Olyan végtelen a távol, mégis ismerős vidék
Ami hív

Éjfél elmúlt már, az éj, most körbezár
Az álmom mélyén vár, egy táj, mely rám talál



Látom őt most, látom újra
Szobáról-szobára jár bárhová viszi az útja
Vele együtt él a szellemvilág
Börtönbe zárták, és lelkében
A gonosz lett úrrá

Csábító az érzés, mintha ismerném őt rég
Mintha réges-rég rá várnék
Hogy végre érkezzen a vég!

Éjfél elmúlt már, az éj, most körbezár
Az álmom mélyén vár, egy táj, mely rám talál

Az a hang, odahív, megkísért
Vonzó árnyék a kastély mélyén
De a kérdésre, hogy ki volt ő
Senki nem felel!

Századok távolából, egy férfi hangja szól
Meseszép asszonyától, elvágta őt a sors

Oly végtelen a távol, mégis ismerős vidék
Ami hív

Éjfél elmúlt már, az éj, most körbezár
Az álmom mélyén vár, egy táj, mely rám talál