Edda Művek - Elveszett illúziók dalszöveg (lyrics)

[Edda Művek - Elveszett illúziók dalszöveg lyrics]

Ki volt az első, aki sokat akart
Aki többet, mint ami jár amiben hittünk
Az mind odalett
Szürke arcunkat köd fedi már

Ref: Száz és száz éve
Kötélen táncol a remény, nehézkes léptünket
A föld már megfogta, magához láncolta rég

Elég egy véletlen és minden lángban áll
Megrontott lélekkel valaki csak erre vár
A jó és a rossz utolsó csatája dúl
Elég egy véletlen és minden lángba borul

Az üveg alján az utolsó korty
Azt hitted, mindent megold fiatal arcokon
Ezernyi fájdalom, korán elveszett illúziók

Ref: Száz és száz éve
Kötélen táncol a remény, nehézkes léptünket
A föld már megfogta, magához láncolta rég

Elég egy véletlen és minden lángban áll
Megrontott lélekkel valaki csak erre vár
A jó és a rossz utolsó csatája dúl
Elég egy véletlen és minden lángba borul

Bef:
Méltó és méltatlan egy végső körforgásban
Bűnös és ártatlan egy végső megoldásban
Ember egy másikban miért nem válaljuk a jót?!

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

Bővített értelmezés hozzáadása

Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!

Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez