Elefánt - Párhuzamos és Végtelen dalszöveg (lyrics)

A csillagok míg térfelet cserélnek
Anarchiába fúl az éjszaka
Tetők fölött magányosan kísértem
Őrzöm utad míg nem érsz haza
S, hogy elsírja magát az utcalámpa?
Láss csodát! talán a szárnyak! kár a bánat
Bár tudom ha látsz, a látszat ellenére
Ellenemre van felébredek, mert
Cserben hagysz
Feléled bennem! nem kell hagyj!
Felétek ez meg rendben van

Csak látszat ölelések melegítnek
Örök magányosan szerelgetem
Hogy nem is kell falat kenyér a szívnek
Mi nem tetszik el is felejthetem
S, hogy álmodóba nyom, ha lomha
Lomb alomba dől a tompa lőre
Dől e kőre kár, hogy nem lett nőm belőle
Főleg őt ne lődd le! féltem én!
Ez eddig érte éltem én:
- Értem én, de kérlek nézd
Hogy játssza őt el egy színész!