Endrődi Éva - Ne vádolj dalszöveg (lyrics)
[Endrődi Éva - Ne vádolj dalszöveg lyrics]
Te mondtad, hogy neked elég
A másik úgy bókolt ahogy Te rég
A hangja is kedves a szeme oly kék
Két karja mindig lágy volt
Csókjától ajkam lángolt
De mégis rád gondoltam én
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Te mondtad, hogy neked ebből már elég
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Én szenvedek jobban mint rég
A könnyektől néha nem látni jól
Nem hallasz Te semmit akárki szól
És éjjel az utcát járva
Öngyújtód csöpp kis lángja
Úgy érzed napfény jelent már
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Te mondtad, hogy neked ebből már elég
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Én szenvedek jobban mint rég
Zne
És éjjel az utcát járva
Öngyújtód csöpp kis lángja
Úgy érzed napfény jelent már
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Te mondtad, hogy neked ebből már elég
Ne vádolj, ne vádolj ne vádolj
Én szenvedek jobban mint rég
Zene
Ne vádolj, ne vádolj, ne vádolj
Te mondtad, hogy neked ebből már elég
Ne vádolj, ne vádolj, ne vádolj
Én szenvedek jobban, mint rég
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez