Eszményi Viktória - Éjjel dalszöveg (lyrics)
[Eszményi Viktória - Éjjel dalszöveg lyrics]
Néhány lámpa néz a sötét úttestre
Alszik már a város, minden rég kihalt
A szél átölel, dúdol egy régi dalt
Az éj magába zár, a hold is ásít
Néma ablakon nézik ki áll ki
De jól tudják, hisz régi társ a rút magány
Mely körbe leng e hűvös éjszakán
Egy lány a félhomályból megszólít
S tovább táncol
Arcát nem láthatom hát rád emlékezem
A félhomályból megszólít, s tovább táncol
Arcát nem láthatom hát rád emlékezem
Lelkem mélyéről elszállt a kék madár
Mély sebeket vájt, még most is úgy fáj
Ellopta, összetörte szívemet
És véres szárnyakkal most rám nevet
Évek telnek el, boldognak látszol
Néhány pillanat és elvarázsol
Esténként ha szemed fenn az égen jár
Még feltűnik a szomorú kék madár
Egy lány a félhomályból megszólít
S tovább táncol
Arcát nem láthatom hát rád emlékezem
A félhomályból megszólít, s tovább táncol
Arcát nem láthatom, hát rád emlékezem
Egy lány a félhomályból megszólít
S tovább táncol
Arcát nem láthatom hát rád emlékezem
A félhomályból megszólít, s tovább táncol
Arcát nem láthatom, hát rád emlékezem
Egy lány a félhomályból megszólít
S tovább táncol
Arcát nem láthatom hát rád emlékezem
A félhomályból megszólít, s tovább táncol
Arcát nem láthatom, hát rád emlékezem
Csak rád emlékezem