Fenyő Miklós - Mit ad Isten dalszöveg (lyrics)

Az éjben robog a sötét vonat, lihegve száguld
A füst úgy gomolyog az ég alatt
Szemünk csak bámult
A sorsunk valami jutalmat ad
Vagy épp ránk számol
Ki tudja, hova lesz a nagy kaland, közel
Vagy távol

Mit ad Isten, ne félj, csakis annyit ígérj
Amit tehetsz, fogadd meg ezt
Egy bizonyos tétér'
Mit ad Isten, ne félj, tudod úgyis, mit kérj
És valahogy lesz, hisz mindig is volt
Ha igazan éltél

Rettentő hosszú az az út, s a célja kétség
Időnként villan egy remény, aztán sötétség
Ha néha szétszórtak vagyunk
De most egy népség
Nem ér már semmit az a múlt
Csak legyen egészség

Mit ad Isten, s vesz el, van Az úgyis
Ha kell s az igaz áron jön az álom
Az, amit kértél
Mit ad Isten, ne félj, lesz még áldott kenyér
Meglátod lesz, ha elhiszed ezt
S ha igazan éltél

Mit ad Isten, ne félj, csakis annyit ígérj
Amit tehetsz, fogadd meg ezt
Egy bizonyos tétér'

Miket mond a láger rádió
Hitetlen hírek szállnak
Hát mégis mindent megkapunk, csak nem úgy
És más nap kitört a Béke és Szabadság
Ledőlt a sok kémény
Az élet lehet, hogy mégis szép
Akár még élmény

Mit ad Isten ott fönt, a kerítés ledőlt
S szalad a föld, falakat dönt
Egy világ lecsengett
Mit ad isten, ha kérsz, Neki mindent megérsz
Nem ural a félsz, ha igazan élsz
Megéred a rendet

Mit ad Isten, ne félj, tudod úgyis, mit kérj
És valahogy lesz, hisz mindig is volt
Ha igazan éltél

Ha igazan éltél ha igazan éltél