Firkin - Kék volt az égbolt dalszöveg (lyrics)

Kék volt az égbolt, zöld volt a fű
Ó, a patak az meg semmilyen színű!
Mert az oly tiszta volt
Mint a lelkem szerelme
A lány iránt, ki nem volt egyszerű
Kinek jó volt, ha szenves
Ki sírt, hogyha kedves
Ki szép volt, de szíve mélabús
Kihez indultam éppen, hogy ó, hátha vár rám
S a tűzhelyén már süldögél a hús

A házához értem, s az ajtón beléptem
Mi tárva-nyitva ásított felém
A kétely, hogy mást vár, és mással van éppen
Mardosóan hasított belém

: De lám, nyílt az ajtó
S a hölgy halk sikollyal
A karjaimba ugrott, mint a nyúl
És én tudtam, hogy immár a kecmecnek annyi
Az érzelem ma végre lángra gyúl!