Galaxisok - A teljesség felé dalszöveg (lyrics)
[Galaxisok - A teljesség felé dalszöveg lyrics]
"esküszöm, hogy nem fogok hányni" -
Mondtam a taxisnak az Astorián
Aztán persze, hogy széthánytam mindent
És pénzem se volt egyáltalán
De ez nem csak az én hibám
Nem lehet mindig mindent az
Én nyakamba varrni
Csak egy elrontott éjszaka vége
És úgyse fogok rá emlékezni
Úgyhogy szétvertem az öklöm
Egy trafóház ajtaján
És felszálltam a buszra, ami hazavitt hozzád
Egymillió-hétszázezer ember figyeli minden
Egyes lépésemet, mégis ez az egyetlen város
Ahol viszonylag szabad lehetek
Mert itt csakkor maradok egyedül
Ha tényleg egyedül akarok lenni
De próbálj meg olyan helyen élni
Ahol csütörtök este nincs semmi
Akármilyen meglepő
Mégiscsak ezek a legszebb éveink
Felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk
Felkelünk megint
Farmerdzsekiben járok és próbálok
Leszokni mindenről
A falnak támaszkodva szívom az utolsó
Slukkot az utolsó cigimből
Mielőtt elnyomnám a csikket
Mint a kisebbrendűségit
Fiatal vagyok és fáradt, de legalább értem
Hogy miért vagyok még itt
Akármilyen meglepő
Mégiscsak ezek a legszebb éveink
Felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk
Felkelünk megint
Annyira utálom, amikor felteszem
Valamire az életem, aztán jön valaki és
Megcsinálja sokkal jobban
Csak úgy mellékesen
Mondtam a taxisnak az Astorián
Aztán persze, hogy széthánytam mindent
És pénzem se volt egyáltalán
De ez nem csak az én hibám
Nem lehet mindig mindent az
Én nyakamba varrni
Csak egy elrontott éjszaka vége
És úgyse fogok rá emlékezni
Úgyhogy szétvertem az öklöm
Egy trafóház ajtaján
És felszálltam a buszra, ami hazavitt hozzád
Egymillió-hétszázezer ember figyeli minden
Egyes lépésemet, mégis ez az egyetlen város
Ahol viszonylag szabad lehetek
Mert itt csakkor maradok egyedül
Ha tényleg egyedül akarok lenni
De próbálj meg olyan helyen élni
Ahol csütörtök este nincs semmi
Akármilyen meglepő
Mégiscsak ezek a legszebb éveink
Felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk
Felkelünk megint
Farmerdzsekiben járok és próbálok
Leszokni mindenről
A falnak támaszkodva szívom az utolsó
Slukkot az utolsó cigimből
Mielőtt elnyomnám a csikket
Mint a kisebbrendűségit
Fiatal vagyok és fáradt, de legalább értem
Hogy miért vagyok még itt
Akármilyen meglepő
Mégiscsak ezek a legszebb éveink
Felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk
Felkelünk megint
Annyira utálom, amikor felteszem
Valamire az életem, aztán jön valaki és
Megcsinálja sokkal jobban
Csak úgy mellékesen