Genitív - Fakó dalszöveg (lyrics)

Bárcsak láthatnálak édes
Bárcsak itt lennél még velem
Bárcsak érezném az illatod
Vagy megfognád a kezem
Sokszor menekültem vagy elveszítettem éveket
Az agyamba turkálva újra előhozok képeket
Hogy megnézhessem milyen volt a
Két kezedbe kapaszkodva
Félnótás hülye vagyok
Magányomnak panaszkodva
Írom le a soraim, mennyi van még hátra
Ezt csinálom évek óta de meg volt az ára
Megin felnézek az égre csak
A te szemedet keresem
Ha kívánhatnék kívánok
Hát ölelj megint hevesen
Fakó maradtam, csupán árnyéka önmagamnak
Megtanítottál édes
Hogy súlya van a szavamnak
Súlya van a szavamnak de fontosabbak a tettek
Mer senki nem láthatja
Hogy az évekből mik lesznek
A pislákoló lámpa fényében azt hiszem látlak
Aztán rájövök, hogy tévedek
De akkor is megvárlak

Úgy döntöttél vége, ezért a boromat kortyolom
Pár barát majd segít
Hogyha végre majd úgygondolom
Hogy megéri felállni, járni egy új utat
Új lányok után nézni meghallgatni ki mit ugat
Csodálom a fényt, talán álmodom egy világot
Hol nem röhögnek pofán
Hogyha átadok egy virágot
Vagy leírom mit érzek, hamuzok és lépek
A tegnap este kemény volt, elmosódnak a képek
Fejembe még bítek, már nem tudom mit akarok
Hidd el, rendbe leszek
Mert én nélküled is maradok
Bár fölgyújtom a világom, látom, ahogy lángol
Kiolvasod az életem, mára bármelyik számból
Eladom a lelkem, egy mosolyért cserébe
Tök mindegy mit mondasz
Úgyse tudod mi a vége
A mentsváram egy ölelés, eltorzítja a pálinka
Túl rövid az élet, nem maradt idő a pánikra