Gálvölgyi János - Évszakok a napban dalszöveg (lyrics)
[Gálvölgyi János - Évszakok a napban dalszöveg lyrics]
Hová lett annyi édes nyár
Azt hittük mindörökre így marad
Ó, mennyi évszak, mennyi nap
Mind egy múló pillanat
Melynek átadtad magad
Egy régi fészek fenn a fán
Átestünk sok szerelmen, iskolán
Az ember mégis mit remél
Múló évszakokban él, így ér el hozzá a tél
Mennyi szép, boldog év
Mennyi fény, dal és remény
Az a nyár, az az éj, soha már nem lesz enyém
Ha menni kell, hát Istenem
Nem én akartam azt, hogy így legyen
Ó, mennyi emléket viszek
Gondolj rám és itt leszek
Hogyha fáj, hogy elmegyek
Maradnék mégis, azt hiszem
S ha mennék, ezt az egy dalt elviszem
Egy pohár bor mellett apám
Ezt ez egy dalt hagyta rám
Imádkozva mondanám:
Mennyi szép, boldog év
Mennyi lázas vad remény az a nyáresti éj
Az nem lesz már enyém
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Csak tőled nem búcsúzom el
Tudtad, hogy senki más nem érdekel
Nélküled nem kell a világ
Együtt könnyebb volt a lét
Félek mégsem értenéd
Ó, mennyi évszak múlik el
A napban mégis csak te létezel
Veled volt csak kék az ég
Virágokkal tarka rét
Most ennél sokkal több a tét
Mennyi szép, boldog év
Elmúlt évszakokba hív gyertyaláng elfogyott
Napban égő csillagok
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Mennyi szép, boldog év
Mennyi lázas vad remény az a nyáresti éj
Az nem lesz már enyém
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Mennyi szép, boldog év
Elmúlt évszakokba hív gyertyaláng elfogyott
Napban égő csillagok
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Azt hittük mindörökre így marad
Ó, mennyi évszak, mennyi nap
Mind egy múló pillanat
Melynek átadtad magad
Egy régi fészek fenn a fán
Átestünk sok szerelmen, iskolán
Az ember mégis mit remél
Múló évszakokban él, így ér el hozzá a tél
Mennyi szép, boldog év
Mennyi fény, dal és remény
Az a nyár, az az éj, soha már nem lesz enyém
Ha menni kell, hát Istenem
Nem én akartam azt, hogy így legyen
Ó, mennyi emléket viszek
Gondolj rám és itt leszek
Hogyha fáj, hogy elmegyek
Maradnék mégis, azt hiszem
S ha mennék, ezt az egy dalt elviszem
Egy pohár bor mellett apám
Ezt ez egy dalt hagyta rám
Imádkozva mondanám:
Mennyi szép, boldog év
Mennyi lázas vad remény az a nyáresti éj
Az nem lesz már enyém
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Csak tőled nem búcsúzom el
Tudtad, hogy senki más nem érdekel
Nélküled nem kell a világ
Együtt könnyebb volt a lét
Félek mégsem értenéd
Ó, mennyi évszak múlik el
A napban mégis csak te létezel
Veled volt csak kék az ég
Virágokkal tarka rét
Most ennél sokkal több a tét
Mennyi szép, boldog év
Elmúlt évszakokba hív gyertyaláng elfogyott
Napban égő csillagok
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Mennyi szép, boldog év
Mennyi lázas vad remény az a nyáresti éj
Az nem lesz már enyém
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar
Mennyi szép, boldog év
Elmúlt évszakokba hív gyertyaláng elfogyott
Napban égő csillagok
Mennyi szép diadal, mennyi bor és mennyi dal
A nappal múló idő mennyi évszakot takar