Gyöngyvér - Az ember oltárán dalszöveg (lyrics)

[Gyöngyvér - Az ember oltárán dalszöveg lyrics]

Vörös köd, mi álmainkra szitál
Tünékeny vágyakat
Naiv reményt, selyembe öltözött árnyakat

Minden ember oltára készen áll:
Kastély a kertben
Életünk csoda, mi utunkban áll (mi elveszett)

Fáj megtépett tudatom:
Koldus sors vár, oly rövid utamon

Sóhajunk az Égig ér tán
Romjainkra új világ vár
Ködbe tűnt kristály lelkünk
Nevünk is elvesztettük

Vörös köd, mit bensőnk megkíván
Nem kímél szárnyakat, kioltja napjaink
S csak a sár marad csak a sár marad

Minden ember oltára készen áll:
Arany és márvány
Bár tűnhetnénk el, mint kósza szivárvány

Fáj megtépett tudatom
Koldus sors vár, oly rövid utamon

Értelmezés a számára


Adja hozzá az értelmezést

Bővített értelmezés hozzáadása

Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!

Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z #
Értelmez