Harcsa Veronika - A lámpagyújtó énekel dalszöveg (lyrics)
[Harcsa Veronika - A lámpagyújtó énekel dalszöveg lyrics]
A szent tüzet felétek, én örök újra bújtó
És kormos lámpagyújtó fölgyújtom a vak éjet
A rézkupaknak öblén
Halkan szitál a tört fény
Ha jő az alkonyat
S alélt kanócok, álmos utcalámpák
Szomjúhozzák piros tűzcsókomat
Ki sejti, hogy a réz-szitán
Egy vad tűztenger ég benn
S a gyáva pillelángban egy lázadó világ van
Bebörtönözve mélyen?
Csak én tudom, ha tűzsugáros
Vörös szemekkel int a város
S rám hull a sűrű köd
És tűzbotommal görbe utcasarkon
Én kormos ember, csöndben eltűnök
Bővített értelmezés hozzáadása
Ha tudja, miről beszél az előadó, tud olvasni a sorok között, és ismeri a dal történetét, akkor értelmezheti a szöveget. Szerkesztőink ellenőrzése után a dal hivatalos interpretációjaként adjuk hozzá!
Legutóbbi értelmezések a dalszövegekhez