Hatóságilag Tilos - Az ember II dalszöveg (lyrics)

Erdő szélén
Kis kertben egy magányos tölgyfa áll
A nap a horizonton alig látszik már
Egy kislány ül a fánál
Egész nap játszott, elfáradt, az apjára vár

De tudja, hogy nem jön ma érte
És hosszú út áll a gyermek előtt
Az erdő oly fenyegetően tekint rá
Elindul hát egyedül egy sötét ösvényen
Nem tudva mi vár rá

Vajon hogy fogja megtalálni az útját?

Találkozik egy őzzel, ki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Megszólítja kedvesen a kislányt:
-Neked tanulnod kell látni és felismerni
Érezni, és gondolkodni menj utadon tovább!
Sajnálom, de nem tartozol hozzánk!

Így hát tovább ballag az erdőben a kislány
Amíg a fák között egy tornyot meg nem lát
Varázslatos hely, itt nem öregszel
Megtaláltad az elfek városát

Vajon ez az a hely, ahol társakra lel majd?

Meglátja őt egy elf, aki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Nem lépheted át a városunk kapuját
Mert neked tanulnod kell! Élni és fejlődni
Az elmúlást is elfogadni
Menj hát kérlek tovább!
Ha eltévedsz, használd a fantáziád!

A kislány búsan lépked
A sötét erdőben alig lát
Mikor egy gyönyörű fehér egyszarvú elé áll
Felpattan rá, az elviszi őt egy házhoz
Ahol egy öregembert talál

Vajon itt leli meg majd az otthonát?

A ráncos, bölcs öreg ránéz, és így kiált:
-De hiszen te vagy az ember!
Bejártad te is az őseid útját
De még tanulnod kell
A jót s a rosszat meglátni
Alkotni, szeretni, és megérteni
Hogy kiteljesedjél hát
Menj tovább arra, hol látod a hegy lábát!

Felér a hegyre, körbenéz, s így kiált:
-Én vagyok az ember!
Látom már innen az őseim útját
De nekem rohannom kell vissza a kis kertbe
Ahol anya és apa várnak ma este!-
Az égből egy nagy madár
Felkapja őt, és békésen elszáll

A történetnek vége
A Hold fényesen kacsint le rád
Itt vagyok melletted, aludj hát, jó éjszakát!