Árnyak - Őszben dalszöveg (lyrics)
[Árnyak - Őszben dalszöveg lyrics]
Az ösz gyümölcse a köd, leszakit téged
De ez csak egy hangulat, nem a végitélet
Csak borzongás fut át a tájon
És hullik a levél Feléd, hogy eltaláljon
Olvadj a csendbe, olvadj a tájba
Suttogj a csendbe, én megtalállak
Álmos agyadban köd, a hegyekre nézel
Most közel az Isten, és távol a kényszer
Reszketve ébred egy félig halott hajnal
Jéghideg a fény, mégis
Itt maradtam kitalálom, megteszem
Halott vagyok, vagy nem, csak
Lebegés kell nekem
Csak vágy a sötet felé, küzdeni
Hogy ne zuhanjak belé
Ne kérdezd már, ne félts, ne várd
Hogy a messzeség
Visszaad neked, hogy ujra ott leszek Véled
Itt maradok, itt fekszem, és átsuhan félettem
Az életem, hogy mivé lettem
Kikészit ez az agyhalál, valaki segit'sen
Leheljen belém életet, akkor ha már
Csak a füstbe markolok, kitalálom, megteszem
Ellopom az összes csillagot
Ó és a helyükön lesz helyem
A helyükön lesz helyem, kitalálom, megteszem
A sötet fellegeken haldoklom szépen
Csendesen
Percekkel a halál elött, állok egymagam
Elmult minden a multbol
Csak a gyilkos vágy maradt
Az álom, a vér nem kelt életre már
Tünik az erö belölem és messze minden határ
Kihunynak bennem a fények, összeomlik a kép
Utoljára nézem magam, lehelj életet belém
Nincs eröm visszatérni, már nem
Vonz semmi sem
Az sem jó ami volt és csak rosszabb lesz
De ez csak egy hangulat, nem a végitélet
Csak borzongás fut át a tájon
És hullik a levél Feléd, hogy eltaláljon
Olvadj a csendbe, olvadj a tájba
Suttogj a csendbe, én megtalállak
Álmos agyadban köd, a hegyekre nézel
Most közel az Isten, és távol a kényszer
Reszketve ébred egy félig halott hajnal
Jéghideg a fény, mégis
Itt maradtam kitalálom, megteszem
Halott vagyok, vagy nem, csak
Lebegés kell nekem
Csak vágy a sötet felé, küzdeni
Hogy ne zuhanjak belé
Ne kérdezd már, ne félts, ne várd
Hogy a messzeség
Visszaad neked, hogy ujra ott leszek Véled
Itt maradok, itt fekszem, és átsuhan félettem
Az életem, hogy mivé lettem
Kikészit ez az agyhalál, valaki segit'sen
Leheljen belém életet, akkor ha már
Csak a füstbe markolok, kitalálom, megteszem
Ellopom az összes csillagot
Ó és a helyükön lesz helyem
A helyükön lesz helyem, kitalálom, megteszem
A sötet fellegeken haldoklom szépen
Csendesen
Percekkel a halál elött, állok egymagam
Elmult minden a multbol
Csak a gyilkos vágy maradt
Az álom, a vér nem kelt életre már
Tünik az erö belölem és messze minden határ
Kihunynak bennem a fények, összeomlik a kép
Utoljára nézem magam, lehelj életet belém
Nincs eröm visszatérni, már nem
Vonz semmi sem
Az sem jó ami volt és csak rosszabb lesz