Ákos Kovács - Idealis popsztar dalszöveg (lyrics)
[Ákos Kovács - Idealis popsztar dalszöveg lyrics]
Én jól tudtam jarni mégis leültettek
Bõven adtak gyógyszert
"Ezt itt most idd meg" csak annyit kértek
Hogy maradjak csöndben amig õk esznek
Én majd dalolhatok közben azt mondjak
Jatszed el azt a szépet amit mindig szoktal
Ül, okos és gyorsan tanul nem vagy mas
Csupan egy idealis popsztar
Idealis popsztar tréfaltak és téptek
De nem birtak el velem
Nem hitték, hogy a magany lehet
Az egyetlen mesterem
Tudom, csak az marad talpon
Aki önmagaval tancol akit sorsa végül végleg
A szabadsaghoz lancol azt mondjak
Nagyon elhitted magadnak
Hogy értelme lehet a szavaknak
Gyûrted magad és ide jutottal nem vagy mas
Csupan egy idealis popsztar
Idealis popsztar
Én nem hazudok és nem tagadok
Nekem egy asszony combja a parnam
A verseket irom, a terheket birom
De tudom, hogy hiaba varnam
Azt, hogy megérts végre és megölelj
Mint azt, aki fontos hirt hoz
Mint azt, akinek a homlokahoz
Fegyvert szorit egy gyilkos
Van olyan ember, aki szamkivetett
Mióta megszületett, mert rossz lóra tett
Én szerencsés vagyok, mert küzdhetek
Csak a harc, csak az éri meg
Vérem omlik, testem lazul
De nem enged el a szellem
Gondolj ram, hogy érezzem
Hogy van még erõ énbennem
Milyen szépen mondod mintha költõ volnal
De én leleplezlek mert jól tudom mar
Hogy nem vagy mas csupan
Egy idealis popsztar idealis popsztar
Bõven adtak gyógyszert
"Ezt itt most idd meg" csak annyit kértek
Hogy maradjak csöndben amig õk esznek
Én majd dalolhatok közben azt mondjak
Jatszed el azt a szépet amit mindig szoktal
Ül, okos és gyorsan tanul nem vagy mas
Csupan egy idealis popsztar
Idealis popsztar tréfaltak és téptek
De nem birtak el velem
Nem hitték, hogy a magany lehet
Az egyetlen mesterem
Tudom, csak az marad talpon
Aki önmagaval tancol akit sorsa végül végleg
A szabadsaghoz lancol azt mondjak
Nagyon elhitted magadnak
Hogy értelme lehet a szavaknak
Gyûrted magad és ide jutottal nem vagy mas
Csupan egy idealis popsztar
Idealis popsztar
Én nem hazudok és nem tagadok
Nekem egy asszony combja a parnam
A verseket irom, a terheket birom
De tudom, hogy hiaba varnam
Azt, hogy megérts végre és megölelj
Mint azt, aki fontos hirt hoz
Mint azt, akinek a homlokahoz
Fegyvert szorit egy gyilkos
Van olyan ember, aki szamkivetett
Mióta megszületett, mert rossz lóra tett
Én szerencsés vagyok, mert küzdhetek
Csak a harc, csak az éri meg
Vérem omlik, testem lazul
De nem enged el a szellem
Gondolj ram, hogy érezzem
Hogy van még erõ énbennem
Milyen szépen mondod mintha költõ volnal
De én leleplezlek mert jól tudom mar
Hogy nem vagy mas csupan
Egy idealis popsztar idealis popsztar